Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. hetnek. Keleten a Gadsur durva sziklaszirtéit, nyugaton pedig a Kuku nor mélyedését látni. Közvetlen előttünk a Mej szan éles gerincze esik le meredek medenczékkel a völgy felé, s a friss zöld réteken, a yak- és juhnyájak legelőin, felismerjük a tangut-ok fekete sátrait. A szép panorama csak erdőségekben szenved hiányt. Csobszon vagy Csoszan zn kolostor io kilométerrel keletre fekszik Altin-tól. A Mej szan egyik hosszúra nyúlt löszkiágazása emelkedik fel a két szent hely között, s választja el az Altin gol-t a Csobszon gol-tól, mely utóbbi egyenes vonalú déli folyásban ömlik a Szining ho-ba. Jó lovas úton körülbelül 2 órai könnyű menet után — mert a nyereg relativmagassága csekély -—- Altin-ból Csobszon-ba érünk. Csobszon a széles fővölgy balodalán és egy benyíló mellékvölgy jobboldalán fekszik. Az egyes lama-lakások a főtemplom köré csoportosulnak, mely csak legújabban építtetett fel ismét. A templom 100 lépésnyi négyzetben kereszt-folyósót képez. Minden oldal 60 nagy imahelylyel van ellátva. A kolostor szervezete ugyanaz mint Altin-ban. A csobszoni Ivutuchta 200— 300 lama-nak elöljárója. útvonal szining fu-ból kumbum kolostorig és a hoang ho mflleti quetde-ig. A Pej csuen ho-val szemben a Szining ho jobboldalán egy a Khaji szan-ból jövő vízszegény folyócska ömlik be, mely Szing csun ho nevet visel. Ennek 200—500 lépés széles, jól mívelt völgyében a folyó jobboldalán jó taligaút vezet dél felé a 12 kilométer távolban fekvő Szing csun nevű kis khinai faluhoz. Hogy most Kumbum kolostorba jussunk, a Ouetae felé vezető útat el kell hagyni, s nyugat felé fordulva a balfelőli völgykíséreten át kell mászni. A kocsiút, gyenge emelkedéssel, rövid idő alatt elvezet egy alacsony lapos nyereghez, melynek magasságáról a füstös-fekete kolostort mint egy leégett helységet a túloldali völgykatlanban már látni. Egy rövid és kissé meredek ereszkedő után már elértük az első lama-házakat. A lama-lakások szabálytalanúl szét vannak szórva a katlanban eredő és a Szining I10 felé folyó patak két szélén s a lejtfokozott hegyoldalokban. Fedél nélküli épületek, melyeknek falai a meszelésnek még nyomával bírnak. A folyó baloldalán egy főútcza metszi át e kies fekvésű helységet. Majdnem középen áll a főtemplom és ennek közelében a Kun kvan (előkelő látogatók fogadója), egy félig khinai, félig tibeti stylusban kényelmesen és csinosan berendezett faépítmény. A főtemplom egy igen terjedelmes faalkotmány, mely dúsan aranyozott tetőzetével már messziről feltűnik. Nagy fal által környeztetik négyszögben Számos fából készült karzatokkal ellátott melléképület egy nagy szabad előtért rekeszt be, mely gyülekezési helyül szolgál vallásos gyakorlatok alkalmával. Egy kapun keresztül innen a nagy dísztemplomhoz juthatni, melynek homlokzata egy gondosan dolgozott vasrács által van elzárva. A rács mögött az oltár van, Buddha-szobrok, selyemszövetek, zászlók, ékszerek, drágakövek, díszítések stb. ízletesen elrendezett halmaza. E templom közelében áll, védő rácscsal ellátva, az először Hue abbé által leírt csoda-fa. Es nagyszámú kisebb templomok és papi lakok csatlakoznak az aranyos templomhoz. Kumbum északkeleti Tibet-ben a legnagyobb buddhista kolostor. Ott létünkkor (a lama-k állítása szerint) a kutukhta-i állomás üresedésben volt, s a kolostori fegyelemről a campo lama (gazda) gondoskodott. A mohamedán lázadás előtt Kumbum-ban 4 — 5 ezer lama volt, most számuk körülbelül 2000. A kolostor lama-iskolája még Lassza-ban is jó hírnévnek örvend. Négy osztályból áll, még pedig: 1. a vallási titok feltalálásának iskolájából; 2. a szertartások megtanulásának iskolájából;