Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

Útvonal Szining fu-ból Kumbum kolostorig és a Hoang ho melletti Quetae-ig. 181 3. az orvosi iskolából és 4. az imádságokra oktató iskolából. Ha a kolostor déli oldalán meredeken felemelkedő hegységet átlépjük, alig egy órai menet után elérjük a Szing csun ho széles mellékvölgyében fekvő Cser tin ton buddhista kolostort. E kolostor csak kevés lama-nak nyújt szállást és alárendelt jelentőségű. Ha most ismét visszatérünk Szing csuen-be, hogy útunkat Ouetae felé folytassuk, podgyászunkat hord-állatokra kell rakni, mert a kocsiút itt megszűnik. — A völgy, melyben az út dél-délnyugati irányban felfelé visz, 12 kilométerrel Szing csuen fölött, egy khinai templom mellett, meredeken felemelkedő völgyszorossá válik, s a rosz út néhányszor keskeny sziklakapukon kénytelen átszorulni, hogy délnyugati irányban a völgyet kövesse. A völgy kezdetének elérésével erős emelkedés kezdődik egy jól kifejezett medencze két meredek lépcsőzetén egészen a Khaji szanon keresztül vezető 3932 méter magas nyeregig. A hegység háta e helyen érdes és mindkétoldali lejtői meredekek. A kúpok inkább sziklásak, és 300—400 méterrel emelkednek a nyereg fölé. A nyergen túl a rosz út néhány li-re meredeken vezet le, és egy szűk szoroshoz ér, melynek talpán a csúszós talaj folytán nehéz járás esik. Rövid délnyugati irányából délkelet felé fordúlva a faépítkezések által kijavított lovas út a baloldali lejtőhöz simul, átmegy a Kasan katonai- és kis úti-állomáson, s részint a völgyet kísérve, részint a lejtőn dél felé a Hoang ho irányát követve halad. Az út a folyó balpartján 6 kilométert tesz felfelé a széles síkságon, de a Ouetae irányába utazók a folyót a város alatt kompon lépik át. Ouetae a jobbpart egyik magaslatán fekszik. A város fallal van körülvéve s legfeljebb 5000 (csak khinai) lakossal bír, kik nagyobbrészt a mohamedán vallást követik, és földmívelésből és helyi-kereskedelemből élnek. Az időnként tartandó vásárokhoz tangut-ok nagy számmal jelennek meg Ouetae-ben. A város nyugati oldalán a hegyi ösvény folytatódik, és a nagy kiterjedésű fennsíkokon keresztül a Hoang ho forrásáig vezet. Körülbelül 7 kilométer hosszúságban a Hoang ho jobbpartján marad s azután mint mély-út mászik fel a meredeken leeső déli völgykíséretre. A hullámos, laposan domborodó fennsík egyes, egészen elhagyatott faluromok között még a hajdani müvelés jeleit mutatja. A mohamedán lázadók a helységeket feldúlták, a khinai lakosságot pedig vagy megölték vagy szétverték. Ouetae délnyugati oldalán állandó letelepedések többé nincsenek, s a tangut-ok meglehetős távolban tartják magukat a várostól, de mindamellett tábori távcsővel sátraikat meglehet látni a déli magas völgyekben. A Hoang ho északi mellékvölgyeiben azonban ligetek és kis erdőségek közepette láthatni állandó lakhelyeket és buddhista templomokat. Az út 20 kilométer nyugati távolságban Ouetae-től még jól ki van járva s további vonalát is nyugat felé, mint fehéren csillámló szegélyt, nagy távolba lehet követni. út szining fu-ból a kuku nor keleti partjához. A kocsiút a jól mívelt völgyben a Szining ho jobboldalán vezet felfelé Topa-ba. Ezen rész egyetlen útnehézsége a már említett hegyi sikátorból származó törmelék-halom legyőzésében áll. Topa előtt az út zátonyon megy át a balpartra. A régi fahidat már nem használják. Topa romszerű, nagyobb, de gyéren lakott khinai helység a balparton fekszik. Egy öt emeletes pagoda a mohamedánoké. Az út már most a jobb folyóparton marad. 7 kilométer távolban Topa fölött a völgy baloldalt magas sziklafalak által, jobboldalt pedig meredek löszomlások által szorul össze, míg kelet felől egy 6 méter magas löszfal által van elrekesztve. Ez utóbbi északi folytatásában valószínűleg a Szeng csuen-i