Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

Útelágazások a Szining fu-ból a Kuku nor keleti partjához vezető főútról. 175 a Hoang ho, a Tatung ho és a Szining ho völgyében Lao ja je-be vezető lovas-útat, mely itt a kocsi-úttal egyesül. Kocsin ezen út 9 napot, lóháton 7 napot igényel. A Szingan fu-ba vezető kocsi-út a Szu csou-i főútról Ping fan szhien-nél tér el; rosz karban van, és Lao ja je-ig kevéssé használtatik, mert a legtöbb utazó a rövidebb és jobb minőségű lovas-útnak ad előnyt. A kocsi-út Ping fan szhien-től Lao ja je-ig egyvágányú s a márgatalajba mélyen bevágott. Szélessége Lao ja je-től a Szining ho völgyében felfelé egészen Szining fu-ig i

1^—4 méter között váltakozik. Az út a természetes talajon halad, s semminemű építkezésekkel nem bír. Miután az állam fentartásáról nem gondoskodik, hiányzanak az őrházak és úti-erődök, de még a fasorok is. További nyugati folytatásában Szining fu-tól Tonkerr-ig az út egyvágányú, elhanyagolt taliga-út marad és később lovas-úttá lesz, mely a Kuku nor keleti partjához vezet, hol nyoma a pusztai füvekben elvész. (A Szining fu-i mandarinok közlése szerint ez útat már sok éven át Lassza felé irányzott utazásoknál nem veszik igénybe.) A tó keleti partjáról elindulva, épen úgy a déli mint északi parton lóháton 5 nap alatt könnyen el lehet jutni a Bukhain gol torkolatánál a nyugati parton elvezető úthoz, mely Lassza-ba vezet, s mely 1845 és 1846-ban Hue és G

äbet által, 1874-ben pedig Przewalszki ezredes által egészen Murui usszu-ig beutaztatott. útelágazások a szining fu-ból a kukunor keleti partjához vezető főútról. Lovas-út a Szining ho-i hídon keresztül (Szining fu-tól 17 kilométerrel keletfelé) Csobszon Lama-kolostorig, két napi út a völgyben felfelé. Kocsi-út Szining fu-tól Tatung-ba egy eltéréssel Tatung-ból Altin Lama-kolostorig. Tatung-ból a khinaiak állítása szerint Liang csou-ban lovas-út vezet a hegységen keresztül észak felé Joung csang szhien-be (5 napi út). Lovas-út Szining fu-ból Ouetse-be (a Hoang ho mellett) s tovább nyugat felé a nagy kiterjedésű fennsíkokon keresztül a Hoang ho-forrásokig. Az út nyugati folytatása valószínűleg a Hue és G

äbet által követett és Lassza-ba vezető úthoz csatlakozik. Lovas-út a Hoang ho balpartján felfelé Song hoa-n keresztül Ouetae-be (Khiazl kouból Ouetse-ig 7 napi út). Bajéin alatt a Hung szuj ho völgye elágazó útat (lovas-út) visz Ho csou-ba felfelé és innen a hegységen heresztűl délkeleti irányban Tyda-ba (Khiazl kou-ból Ho csou-ba 3 napi út ; Ho csou-ból Tyda-ba szintén 3 napi út).* esetleges vasúti összeköttetés lan csou fu és szining fu között. E két várost összekötő vasúti vonal csak mellékvonal lenne, és Lan csou fu és Szining fu mindenesetre végállomások volnának. Mert amily egyszerűnek és haszonnal járónak látszik egy vasúti vonal Szining fu-ig, épen oly nehéz volna a vonal folytatása a fennsík sivatagain, és hasztalan a tibeti holt síkságon. De Szining fu még mindig nagy jelentőséggel bír a khina-tibeti kereskedelemre. Különösen a termények (kiváltképen a rhabarber) azok, melyek még ma is, miután a kereskedelmi összeköttetés Tibet és Khina között csak is a déli országúton történik, Szining fu-t, mint fontos piaezot tartják fenn. Kétséget sem szenved, hogy egy vasúti vonal Lan csou fu és Szining fu között rövid idő múltán a déli országútat (Csing tu fu-n, Batang-on * Ez úton járt 1879-ben M. EASTON angol misszionárius.