Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. Kianka-n keresztül Lassza-ba) mint bosszú és igen nehézkes útat tüntetné fel, s hogy az északi út nem csak megtartaná előbbeni forgalmát, hanem főösszeköttetési vonallá lenne Lan csou fu és Lassza között (Pekinget illetőleg). A vasút pályája a következő volna : A Hoang ho áthidalása után a pálya a balparton felfelé vezet, s a Ping fan ho torkolatáig egybe esik ama fővonallal, mely Kulang szhien-en keresztül vezet Szu csou-ba. A völgy talpa a vasút építésére mindenütt elég széles. Egyes szikla-kiugrásokat repesztés által könnyen el lehet távolítani. Az emelkedés Lan csou fu-tól a Tatung torkolatáig i : 600 és 1 : 1000 között váltakozik. A Tatung ho-nak a Hoang ho-ba való betorkolása után a vonal 1 : 500 átlagos emelkedéssel a Tatung ho balpartján marad, a folyót azon helyen könnyűséggel lépné át, a hol most csak a 19 méter hosszú fahíd van, és Szanta-tól Szining fu-ig többé-kevésbé követve a meglevő útat a Szining ho völgyében haladna. Az egyetlen hely, hol a vasútépítés a Szining ho völgyében nehézségbe ütköznék a Lao ja je-től keletre fekve szűk, sziklás szoros. Jóllehet a folyam medrének emelkedése csak 1 : 175, a pályavonalat mégis szükségképen a lejtőn vezetvén, rövid viaduktok és alagútak építése kikerülhetetlen volna. Lao ja je-től felfelé azonban a széles völgytalpon a pálya építése könnyű, s aránylag igen csekély költséggel kivihető. Az emelkedés : Lao ja je és Csüng pe szhien között 1 : 200, Csüng pe szhien és Szining fu között pedig 1 : 232. Fát építésre és fűtésre széles környéken nem találni. Építési czélokra tehát vasat és követ, fűtésre pedig kőszenet kellene használni. Kőszén az úton Szanta közelében (a Tatung ho völgyében) található. útvonal lan csou fu.-ból szining fu-ba. Kocsi-út Lan csou fn-ból Lao ja je-bc. Ping fan szhien városig ez összeesik a Szu csou-ba vezető fű úttal. Itt történik az elágazás nyugat felé. A nyugati városfalak alatt az út az elhomokosodott Ping fan ho-n vezet keresztül, de rögtön elhagyja e völgyet és nyugat felé egy szűk, alacsony márgabuczkák közé zárt völgybe lép. Jelentékenyebb emelkedés nélkül felvezet a kiszáradt homokos folyómederben s 26 kilométer hosszú út után fáradság nélkül elvisz a Si szan legmélyebb északi nyergéhez. A legközelebbi hegyek túlemelkedése folytán a nyeregpont semmi áttekintést sem nyújt. A keskeny szorostól nyugaton az út először meredeken, azután mindig lassabban egy rövid kivájásban levezet a túlsó völgy széléhez, hol egy kis tanya van, melynek hivatalos neve Tung juan je, de melyet a lakosok Szin csen-nek neveznek. Az út a szúk mellékvölgyben marad, s több kis és szegény helységet érint, melyek lakosai (khinaiak) már állattenyésztéssel foglalkoznak. Földmívelést (búzaföldeket) csak csekély mértékben találni. A Ping fan ho és Tatung ho közötti hegységben nagy a vízhiány. A meglévő víz rossz. A lösz hegység kiágazásai, melyek a völgyet kísérik, csekély relativ magasságkülönbségekkel (100—200 méter) bírnak. Felső részük kerek és széles, a lejtők meredekek s csak gyéren vannak legelővel benőve. Fák és bokrok teljesen hiányzanak. Tung fan je, vagy amint a nép nevezi : Ho csüng faluval a Tatung ho völgyében vagyunk. E falu melletti csekély kiszélesiílése a völgynek valódi oáz a terméketlen környezet közepette, termékeny földjeit (búza, kása, paszuly stb.) a Tatung ho számos öntözési csatornája látja el vízzel. A folyót a Tung fan je melletti kompon átlépve a kocsi-út egy darabig a Tatung ho