Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

Főutak, melyek Lan csou fu-ból indulnak ki. főutak, melyek lan csou fu-ból indulnak ki. 1. Út Tyda-n, Min csou-on, és Szung pan ting-on keresztül Csing tu fu-ba. 2. A már említett út Szingan fu-ba. 3. Út Ning hia fu-n keresztül Ordosz-ba és Alasan-ba. 4. Út Szu csou-on át Hami-ba. 5. Út Szining fu-n keresztül a Kuku nor-hoz és tovább Lassza-ba. I. Út Tyda-n, Min cson-on és Szung pan ting-on keresztül Csing tu fu-ba. Ennek leírása egy későbbi fejezetben következik. J. Út Ning hia fu-n keresztül Ordosz-ba és Alasan-ba. A Lan csou fu-ban állomásozó belga térítő, J

ansen atya közlése szerint a Hoang ho-t Lan csou fu-nál átlépve a Hoang ho balpartján jó taliga-út vezet Ning hia fu-ba (9 nap) és tovább egészen Dün dzsu-ig (5 nap), a hol az egyrészt Przewalski ezredes útvonalához csatlakozik, másrészt pedig Ordosz felé délnyugatnak tér el. 4. Út Szu csou-ba a Lan csou fu — Kulang szhien-i vonalon. A khinai észak-nyugati fő-országút folytatásában Lan csou fu-tól egészen a sivatagnak Kulang szhien-nél való eléréseig, szerkezetében és különös ismertető jeleiben ugyanazon tulajdonsággal bír, mint a Szingan fu-Lan csou fu-i részen.* Az út itt is mint keskeny mély út van a márga-talajba bevágva, de oldalfalai már nem oly magasak (5 méterig), és a bevágások hossza is csökken az absolut magassággal. Az emelkedett talajon az út szélessége 2—3 méter, a széles völgysíkon pedig 8 méter. Az út alja a természetes talaj. Úti árkok nincsenek. A kevés hid és viz-áteresztő már nem tanúsít annyi gondosságot az út fenntartásában, mint Lan csou fu és Szingan fu között. Ezek egészen elhanyagolt építmények, melyeknek fa-részei roskadtak és rothadtak. Őrházakat, erődítéseket és fasorokat (fűz és nyárfák) ugyan találunk az út mentén, úgy mint azelőtt. Az útat azonfelül Lan csou fu-tól kezdve a nagy khinai jal kíséri. Lan csou fu és Kulang szhien között ez ugyan csak a fő falból dél felé nyúló mellékág, mely a Ping fan ho és a Hoang ho balpartjához támaszkodik s a Pej ta szan-t fogja körül, míg a főfal Sziao lu tung pu-tól kezdve a Hoang ho mentén nyugat felé húzódva, egészen Kulang szhien-ig határolja a Nan szan északi lábát. A fal Lan csou fu és Kulang szhien között nem egyébb egy szétmorzsolt, közel összedűlt agyag sáncznál, mely a hajdani hatalmas erődítés hagyományos nagyságának még nyomát sem tünteti fel. A falmaradványok arra mutatnak, hogy a sáncz átlag 4 méter magas, és 2/

3 méter vastag lehetett. 5—5 Li távolságokban romszerű négyszögletes védtornyok emelkednek ki. Téglából vannak építve. A falak lőrésekkel vannak ellátva és felül csipkések. Némely helyen csakis e tornyok szolgálnak támaszpontokul a hajdani védvonal feltalálására, mert a régi összekötő fal már teljesen eltűnt. Közlekedési eszközökiil használtatnak : hordszékek, az ismert Csiao cse cze személyszállító taligák és teherkocsik ; végre öszvérek és lovak hol hátas, hol teherhordó állatok gyanánt. * Lásd a 136. lapot.