Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXXIII nagyon hideg lett. Alig kezdett szürkülni, 1 elébresztettem a fő embert — egy «jüzbasi» rangban álló arabot, ki egy fehér napernyőt hordott. Kiséretem fegyverkezve nem volt — csak a beduin vezetőnek volt egy handzsárja. — Mi három európaiak revolverrel és vadászkéssel voltunk ellátva. Reggel 7 órakor érkeztünk az El Aoger nevű hegységhez, mely kiágazása a hátul levő nagy hegyeknek, melyek az előtalált kisebb-nagyobb syenitdarabokból ítélve, ug> anebből a kőanyagból valók. A Dzebbel El Aoger vulkáni képződmény, nagy bazaltkövekből álló halmok. A kövek 1—3 láb átmérővel bírnak és nagyon egyformák. Színök fekete — mint a legsötétebb láváé s külsejök fényes. Meteorkövekhez hasonlítanak. Hasonló és még egyéb jelekkel ellátott kő száznál több van, de majdnem mind közel egy fő csapáshoz, mely karaván-út a hegyeken át. Néhány helyen nagy mennyiségben vannak kövek egy halmazra döntve. Az egész valószinü, hogy temetkezési hely. A köveken előforduló jelek nem lehetnek nagyon régiek. A legprimitivebb modorban lettek azok valami érez eszközzel bevésve. Néhányán az idő befolyása és rongálása már tapasztalható volt, másokon meglátszott a nem rég végzett munka. A jelek nem gyermekek által készült mulattató időtöltés maradványai; alkalmasint vallásos értelműek és halottakra vonatkozó emlékek, talán számokat jelentenek. Jelekkel ellátott bazaltkövek a Dzebbel El Aoger-en Dziddához körülbelül 7 geogr. merföldre.