Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

Előszó

Előszó. XIII tásom BÁLINT GÁBOR nyelvtudós, K

REITNER GUSZTÁV geographus és LÓCZY LAJOS geologus urakban állapodott meg. Hogy e választás szerencsés volt-e, — bogy ezen urak helyzetök magaslatán álltak-e, hogy vájjon hivatásuknak teljesen megfeleltek-e ? — azt nem rajtam áll magyarázgatni. ítélni fog e felett a művelt világ. Nincs szándékomban véleményére a legkisebb nyomást is gyakorolni. Én nem az embert kerestem, de képzettségét, tudományát. A kíséretembe vett urak közül egyet sem ismertem személyesen előbb, névről csak BÁLINT GÁBOR-t, akit néhány év előtt a magyar tud. Akadémia küldött a maga / költségén Urga-ba, a mongol nyelv tanulmányozására. Es ha bizonyos elszántságba került, arra határoznom el magam, hogy előttem tökéletesen idegenekkel évekig együtt éljek, szivesen tettem azt, mert azon meggyőződésben valék, hogy szakmájokban, a tudományosság színvonalán állva, lelkiismeretesen fognak eljárni. Ezen urakkal nem kötöttem Írásbeli, hanem csak szóbeli szerződést. Meg/ mondám nekik, hogy tervem Kelet- és Közép-Ázsiának eddigelé ismeretlen határait bejárni (melyek az északi szélesség 30°—40

0 s a greenwichi délvonalról számított keleti hosszúság 90—110 fokai között terülnek el), hogy utam czélja a tudomány előmozdítása, jelesen a felkeresendő határok geographiai és geologiai kutatása és gyűjteményszerzés, végre hogy az arra fordított idő két, bizonyos előre nem látható események folytán, három évet is igénybe vehet. Továbbá még a következőkben állapodtunk meg. Az expeditio az én nevem alatt megy, én adom annak irányát és képviselem azt. Minden kiadást a magaméból fedezek. Az összetalálkozás helyéül Trieszt, az indulás napjául 1877 deczember 4-ike tűzetett ki. Magamra vállaltam az ajánló és az úti levelek kieszközlését, valamint az angol, orosz és khinai kormánynál egy «passage libre» elnyerését a tudományos eszközök, fegyverek és gyűjtemények végett. Az expeditio tagjai által gyűjtött tárgyak tulajdonomat képezik. Csak is engedelmemmel küldhetnek az expeditio tagjai lapokban közlendő tudósításokat. (Utazásom egész tartama alatt csak négy levelet irtam a magyar tudományos Akadémiának — Sanghai, Szocsau, SziningFu és Batang városokból.) Hazatértünkkor közlések s felolvasások csakis beleegyezésemmel és nevem alatt történhetnek.* Ezek után BÁLINT GÁBOR magára vállalta a nyelvek tanulmányozását, — * Szívesen engedtem meg hazatértünkkor útikisérőimnek, hogy kiki közűlök felolvasásokat tartson — és éleményeit közölhesse. — K

REITNER GUSZTÁV rögtön utileirásához fogott «Im fernen Osten» Reise des Grafen BÉLA SZÉCHENYI in den Jahren 1877—78—79—80. (Bécs, 1881.) — Csak egy föltételt kötöttem ki, hogy könyvében utam tudományos eredményeit felsorolnia nem szabad ; ezt magamnak tartám fel. — LÓCZY LAJOS legott hazaérkezése után, még 1880 tavaszán megismertette a természettudományi társulat májusi estélyén az expeditio útirányát és tevékenységének főbb mozzanatait. (Lásd «Gróf SZÉCHENYI BÉLA expeditiójáról Khinában és a tibet-khinai határon;» a népszerű természettudományi előadások gyűjteményében. III. köt. Budapest, 1880.) 1886-ban ugyancsak a k. m. természettudományi társulat kiadta LÓCZY LAJOS jeles munkáját: A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírását.