Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

NEGYEDIK FEJEZET

70 tében nincs, mit ellenébe föl lehetne hozni. Én 600 pg. frtért vettem, annak utána, hogy jó állapot hiányából versenyt vesztett. Ennél kevesebbért is kaphat ön egy lovat, mely a közönséges pony szolgálatot szintúgy mint ez megteszi; s azért csak azt ajánlhatom önnek, hogy ne vegye meg, s ne feledje azt, hogy a lónak becsét leginkább határozza az : mire akarjuk azt használni ? — Szeretném, kezdi barátom a társalgást, midőn haza érkezve ebéd után magunkra ültünk, ha ön holnap szürkémen akarna lovagolni; lovászom azt állítja, hogy nagyon megjavult, azonban én önnek véleményétől függesztem fel: megtartsam-e vagy sem ? — White Surrey-n vadászszak hóinak? legyen a mint kívánja. Ha a vadászat könnyű szántásokon talál menni, azt hiszem hogy megteszi; de ha a gyepnek fordulna, ugy már nem tudom szája ,ízire lesz-e a szürkének a legelő; azonban kímélni fogom legalább annyira, hogy a hazajövetelre is hagyjak elegendő erőt benne. Másnap már korán megjelentünk a találkozási helyen; a kopók is csak akkoriban érkeztek oda. A falkavezető (huntsman) és az első ostorász (whip) meglátván bennünket süvegöket érintve köszöntek. — Egy barátomat hoztam magammal, szólék az elsőhöz fordulva, hogy láthassa önnek derék falkáját. — Igen megtisztelve érzem magamat, felele Will, a gentleman látogatása által. — Ez itt, mondom barátomnak, a derék Will, egyike a most élő legjobb h u n t s m a n-eknek , ki, a rókát kivéve, minden iránt a legjobb szívvel viseltetik. — Will e bókra süvegét levette, mire barátom igen