Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

35 alája vetvék — ha az erő kifejtésében rendkívülit akarnak előmutatni, saját tapasztalásomból mondhatom, nem a legkellemesb dolog, s mindamellett hogy midőn a legnagyobb conditioban vagyunk, igen jól érezzük magunkat, elmondhatjuk róla, miként hasonlít azon érzéshez, mit tapasztalunk , midőn egy magas hegyről élvezünk szép kilátást. Az élvezet igen nagy, de a hegynek mászása szerfölött alkalmatlan. Az ildomitás kellemetlenségei okozzák, hogy azokat kivéve, kik kénytelenek, igen kevés ember gyakorolja magát fiatalsága szüntével, és hogy ez oknál fogva az emberek elő— haladottabb korban olyanok lesznek, mint az imént emiitettem öreg urnák nyugalmas életii paripája. Innen következik, miszerint száz ember közül legalább kilenczvenkilencz követvén hajlamát s szívesen pihenvén, ugy tapasztaljuk, hogy a lovakban korukhoz aránylag több rugékonyság, több testi ügyesség létezik korosabb éveikben is mint az emberben. A hajlottabb korú vadász urak gyakran szokták mondani: „a lovat ötödik éve előtt nem szabad nyergelni és csak hét-, legalább hatéves koráhan vadászatra használni." Megengedem, hogy ha mi is — miként valaha ők — nem követelnénk lovainktól egyehet, mint hogy jó használható állatok váljanak belőlük és addig tartsanak , mig megőszülünk rajtok ; ez esetben dicső őseink e nézetét el kellene fogadnunk. De a jelen kor követelései nagyobbak : sebességet, rendkívüli ugrásokat kiválniuk , s azért a lovat már fiatal kovában kényszeríttetünk ezen dologban gyakorolni. Ki egyebet nem akar elérni, mint azt, hogy vagy egy négyest lesétáljon , vagy pedig legfölebb egy polkát elugráljon, elég jókor kezdendi megatáncz tanulást huszonötödik évében is; de ugyanő ha b a 11 e t-tánczossá akarja magát kiképezni, már fiatalságában kezdjen hozzá , mert 3*