Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

28 szükséges, hogy azt jó kedvvel teljesítse; ellenben mihelyt akármi munka a lóra nézve szolgálattá válik, az már mind a lovas mind a kocsis irányában is terhes. Azonban nem a munkának mennyisége, hanem a lónak tehetsége és hatalma teszik azt szolgálattá, vagy nem. Azon lovaknak, melyeket mulatság kedvéért lovagiunk, vagy kocsiban használunk, szükséges elkészítve lenniük arra, hogy az adott munkára megkívánt conditioval bírjanak; azonban ez még nem szünteti meg az élénkséget és rugékonyságot, mi arra, hogy a munkát jó kedvvel tegyék, megkívántató. Legkönnyebben megmagyarázható ez , ha összehasonlítunk két ildomitásban levő futó-lovat. Az egyik , teszem , idős ló , mely sokat működött már, másik pedig egy kétéves csikó , mely most először jő munkába. Mindkettő t r a i n i n g-ben *) van s mindkettő igen jó conditioban, és mégis az első kényszerítve teendi munkáját, míg a másik ugrálva menend arra; amaz ha nyergelik már ásítozik s ha az istálóból kivezetik kedvetlenül hajtatja magát a gyakorlati tér felé, míg emezt előbb meg kell jártatni, nehogy a gyereket ledobja hátáról; s midőn az első szivesebben maradna az istállóban, mintsem hogy nyargaljon, a második — rá nézve a nyargalás egészséges mulatság levén — örömmel hagyandja azt el. Ezen különbség áll a vadászlónál is a munkája feletti s alatti állapot tekintetében. Most már válaszszon az olvasó a lovak közül : melyiket kívánja lovagolni? Ugy vélem, olvasóim nagyobb része azt fogja óhajtani, hogy lova a vadászatra megkívánt legjobb conditioban legyen, vagy ha így nem lehet, legfölebb kevéssel a felett; miért is egy, e tekintetből nem haszontalan utasítást adni szándokom: *) T r a i n i n g-nek nevezik a lónak, de különösen a futóiénak e czólra való ildomitását.