Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

29 I Föltéve, hogy valaki — söt bizonyosan ilyen a többség— három rendes vadászlovat tart, és hetenkint háromszor akar vadászni, főleg arra kell ügyelnie, hogy mind a három egyenlő jó legyen; mert ha esetleg kettő a három köziil gyengébb szerkezetű találna lenni, kétlem , nem fogná-e csakhamar ugy tapasztalni, hogy annak daczára, miszerint három ember 18 lóval hatszor vadászhat egy héten, három ló nem elégséges a hetenkinti háromszori vadászaira. Ha valakinek három egyenlő jó lova van , könnyen vadászhat ő háromszor hetenkint, mert a vadászatok nem levén egyenlők, nem lesz neki a feladat nehéz, midőn az egyik lovat egy nagy működés után tovább akarja megpihentetni, a másikat egy héten kétszer is lovaglandó; de találjon lovai köziil egyik gyengébb lenni, a legjobb ló sem birván meg, hogy a többit gyakran pótolja , nem leend képes 3 lóval hetenkint háromszor vadászhatni. Az , kinek évi 40,000 jövedelme van , tarthat egy fölovászt, ki lovat nem vakar, és tarthat annyi lovat, hogy egyre csak minden két hétben jöjön a sor. Ellenben kinek 8 —10,000nél több jövedelme nincs, az nem fizethet drága lovászt, söt olyant kénytelen fogadni, ki dolgozik is, ugyszinte oly lovakat kényszerül tartani, melyek a munkát kiállani képesek, vagy pedig csak ritkán fog vadászhatni; miből önként kiviláglik, miszerint mentül kevesebb lovat tart valaki, azoknak annál jobbaknak s szükségkép tökéletesb conditioban kell lenniök. Két körülmény van , mely a h u n t e r-eket vadászatra alkalmatlanokká szokta tenni, nevezetesen : igen sok, vagy igen kevés elö-képzés, mert ugy hiszem, etetésbeni hiányról itt szó sem lehet. Igaz ugyan, hogy a tulgyakorlott ló a munkát vadászaton jobban fogja kiállani, mint az, melynél ez merőben hiányzik; azonhan ha választásra bizatik , szivesebben fogom