Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

ÖTÖDIK FEJEZET

97 szer az ilyenek ellen: egyenesen nekiek keik menni s őket legázolni, csupán ez által tanulják meg, hogy vagy menni, vagy pedig láb alól el kell tűnniük. Senki nem vadászhat, ki egyszersmind nem bátor lovas, azonban a bátor lovas még nem sportsman, mert a bátor lovaglásnak is szükség értelme-, czéljának lenni, ez pedig nem más, mint az, hogy a vadászat menetét ismerjük. Ha valaki egy egész napi lókínzás után a kopók működése felöl kérdeztetvén nem tud arról számot adni, akaratlanul is mindenkinek azon gondolat ötlik eszébe : vájjon mit keres ez einher a vadászaton ? nem különben az is, miszerint annak alkalmasint mindegy lesz akár a legjobb falka, akár pedig a falkákból haszonvehetlenségük miatt kilökött ebek s egy köteg fris hering után lovagoljon , csakhogy ö nyargalhasson, s hogy talán még jobb lenne ha egy hering-köteg"

:

:") után nyargalna kilökött kópékkal, mert ha azok közül le is találna egy párt gázolni , nem tenne azért nagyobb kárt, mint ha ö (sportsmani szempontból szólva) töri nyakát. — Hát holnap mi lesz a napi renden ? kérdé barátom. — Szándokom láttatni önnel egyet a h a r r i e r-falkák legtökéletesbjei közül. A hunts ni a 11 az öreg Maliin s, egy a legbátrabb lovasok közül. Meg fogja ön látni, minő *) A heringet minden fajta kopók szokták hajtani , mi is ugy történik, hogy egy ember megkenvén talpát fris heringgel , vagy pedig azt zsinegen maga után vonván előre szalad , mire azután a kopókat rá vezetvén , ezek azt csaknem ugy mint a vadat hajtják , nyomozzák és a nyomon hangot adnak. Ezt d r a g-nak is nevezik , a to drag: húzni szótól vévén származatát. VAD. KÖNYVE. 7 •