Storcz Mátyás: A véreb munkában / Gödöllő, szerzői kiadás, 1929. / Sz.Zs. 1567

8. A véreb lelkének a vezető által való megismerése - 9. A gyakorlatok

33 az egész sűrűséget lehet, hogy adagonykában elfeküdt, ha nem áll kifelé a csapa, akkor ráeresztjük a kutyákat. Úgyis volt, hogy egy órába került a körül nyomozás, — tehát a szarvas nem váltott ki, — odaérek segédemhez és pihenünk vagy egy órát, mert nagyon melegen tűzött a nap. Még megittuk a megmaradt langyos vizet s egy Weidmannsheillei megsimogatom Hangosomat. Lajoshoz szólok, hogy ne engedje el előbb Vezért, míg Hangosnak legalább 400 lépés előnye nincs, mert csak Hangos tartja a csapát. Dolgozom vagy 100 lépést, látom, kutyám jól vezet, nem is látom a csapát, de ismerem, hogy Hangosnak igaza van. Most elengedem, de előbb megsimogatom, — eltűnt. — Vezér áll mellettem, hallgatódzik, semmi, 2 perc, semmi, 5 perc. Hangos szavát hallom, — ereszd ! Vezér mint egy hiúz ugrik, 3 perc és mind a két kutya hajt, — mindig gyengébben, halljuk messze, messze tul a hegyek ormán, utána egyszerre csak csend, egy kukkot sem hallunk. Lajoshoz szólok, te Lajos, innen el ne mozdulj, ha éjszaka is lesz, míg vissza nem jövök, mert ha valahol csaholnak, úgy a Prédikáló tetejéről meghallom. — A nap már lemenőben, én nem hallok semmit, visszamegyek, ahol eleresztettem a kutyákat, leülök Lajoshoz és várjuk vissza kutyáinkat. E várás alkalmával a cserkészúton jött Felséges megboldogult jó Királyom a vezetőjével cserkészve. — Jelentettem a történteket, hogy a kutyák nem birták elfogni a sebzett bikát, mert a golyó csak horzsolta a gerincet, — itt kell maradnom, mert itt engedtem el a kutyákat a hetzre és ide fognak azok visszatérni. Jó Királyom ázt mondotta: ich werde Ihnen einen Wettermantl und zum essen schicken, den bei Nacht ist es kühl! Vezér 11 órakor jött vissza, — Hangost sajnáltam nagyon, de nem szabad elmennem. — Éjfélkor látok világosságot, jön két lovász a póni lovakon és Felséges jó Királyom küldi az igért dolgokat. Éhesek és szomjasak vagyunk. Míg nekilátunk az' evésnek, addig elolvasom Pettera főnök uram által küldött levelet, melyben értesít, hogy Hangos „um 10 Uhr im Jagdschloss gekommen". Meg volt a nagy öröm, hogy meglett Hangos is stb. Nem mindig jár sikerrel az utánkeresés, — a kutya megteszi a magáét s amit csak megtehet, de nincsennek szarvas lábai, hogy utóiérje a sebzett stráfolt bikát. A következő télen a személyzet az etetőn megtalálta a nagy