Storcz Mátyás: A véreb munkában / Gödöllő, szerzői kiadás, 1929. / Sz.Zs. 1567
3. A véreb tanítása
10 ravasz lehúzásánál, hogy a kilőtt ólom feltétlenül vad testet ért és ez jelez, de a menedék irányát sűrű bokrok, magas fű stb. borítják és így ha nincs vérebünk, a vad elvész örökre a szemeink elől. Megtörténik azonban, hogy a vad el sem vérzik, különösen a mostani 6'5 mm. golyóktól. Hogy esetleg a vadat mégis megtaláljuk, a legtöbb helyen összegyűjtenek egy csapat hajtót és ezekkel indulnak útnak, kik lármájukkal felriasztják az erdő vadállományát. És menynyibe kerül ez ? Nem tagadom, egy bő vérzés mellett akármilyen eb nyomra vezet, de ahol annyi vér van, ott kutya nélkül is boldogulhatunk, csakhogy ez esetben csak addig haladhatunk, amig sok vér van. Azonnal megszakad a további nyomozás, mihelyt a vérzés megszűnik, avagy más egészséges csapa keresztezi a csapát. Ha van vérebünk, ilyen kellemetlenségünk nem lehet, mert a mi nemes vérebünk, ha jól van bevezetve, a felvett csapát, akár vér, akár egészséges csapa, hibátlanul követi és ezúton marad a végtelenségig. Igaz ugyan, hogyha a véreb nincs szakszerűen bevezetve, akkor esetleg ez sem képes egy közönséges kutyánál többet produkálni. Nagyon sokatérőnek tartanám, ha az erdőőri és vadőri iskolákban, ahonnan a legtöbb „vadóvó" kerül ki, nagy súlyt helyeznének a véreb idomítására és vezetésére, nemkülönben a nagy vad tenyésztése és ápolása körüli teendőkre. Mielőtt a fiatal ebbel a „csapá"-t ismét megkezdenénk, legyen az állat 1 évesnél idősebb és a vezetékkel teljesen ismerős. A fiatal kutya mindig a vezető lábánál menjen és akárhol leköthető legyen. Igen célszerűnek tartom, ha az utóbbi esetben valamit ott hagyunk neki, mint pl. hátizsákot, tarisznyát stb., így jobban megmarad. Ha távozásunk után a vezetéket elrágná, fenyítsük meg, nem bordákat törő csizma sarokkal, hanem egy vékonyka vesszővel. Azon esetben, ha az eb mégis elrágná a vezetéket, varrjunk a szíjba vékony láncot és ezzel kössük meg, vagy kenjük be jól a vezetéket epével vagy aloé oldattal. Ezt az elhagyást hosszabb ideig kell tanítani, míg a kutyánk megszokja, esetleg órák hosszáig is. Milyen jó cserkészés közben, ha zörgő haraszton vagy sűrűbe kell bujkálnunk és elhagyhatjuk ebünket, amely csendesen marad vissza. Ha a kutya ezen az iskolán már tul van, akkor átmehetünk a gyakorlati térre; a csapára vezetjük,