Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

Dúvadak pusztítása

42 maiban 1901. év folyamán 44 drbot és gr. Andrássy Géza uradalmaiban 26 darabot stb. Ha a föntebb felsorolt három dúvadban sok a dámoni vonás : rókakomáról az állitható, hogy van benne valami a Ludas Matyi és a Till Eulenspiegel természetéből. Nem ok nélkül nevezi azt a gonosztevőt Laub az ö Jagdbrevierjében «Schalk»-nak ! Bizony sok humoros vonás van a rókakoma viselkedésében, ugy hogy tulkeménynek tartom Dombrowski Raoul epithetonjait: Buschklepper, Dieb, Meuchelmörder. No de nem kívánom magamat fölösleges módon azok vitájába beleártani, a kik egyfelől a sárga földig legyalázzák, másfelöl mint a gazda jó barátját, dicsöitik a rókát. De annyit tudok, hogy ö kigyelmével a legújabb korig oly kevés teketóriával bántak el, mint ö a baromfiólak népével. Már a zalavári apátság 1019. évi alapitó levelében szó van 12 db rókabörröl (pelles vulpini); s a kinek fogalma van róla, hogy hány rókatorkos mentét sétáltatnak a jámbor nénémasszonyék a templomba és hány rókabörös bundát viselnek csak Magyarországon szerte: el fogja hinni, hogy a róka szapora állat és ha irhájából a szűcsöknek sok «jut is — marad is» a jövönek. A róka még osztrák szomszédjainknál is elég gyakori. Magában Csehországban évenkint több ezrivel jön teritékre. De a ki löjegyzékeinket csak futólag is áttekinti, láthatja, hogy például Gödöllőn 1901-ben 254 db lövetett, Coburg Fülöp herczeg uradalmaiban, ugyanez évben 440 db, gróf Andrássy Géza uradalmaiban 254 db, gróf Wenckheim Frigyes vadászterületein 173 db, gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalmában 136 db, gróf Széchenyi Béla ungmegyei vadászbérletén 81 db stb. Hogy a róka milyen leleményes állat, azt kiki tudja; de változatos a vadászata is, kezdve a rókalyuk kiásásától fel a piros frakkos lovasok hajszájáig, midőn illő módon farkával tartoznék beszámolni, ha nem volna annyirá mestere a meglepetésszerű —- eltűnésnek.