Retski András: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megitéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. / Sz.Zs. 1445

7. §. De lássuk most a' jó győzős agarat

<0 -o 6 19 ÍJ zős agár — a' homokon — gyaloglóvá válik. 'S bár elegendő szaporasággal látszik is gyengébb glébán a' nyulat érni azért, nem hogy meg fogná azon hatalmast, de — mit gyakori tapasztalásból mondhatok — ott utói sem képes érni, Az igazi jó győző ellenben, minden nyulat köteles megfoo-ni; ezek szerint : o O 7 100 lépésre felkelt nyulat tartozik utóiérni 800—1000 ölig, 200 lépésre felkeltet 1500 ölig. Ezentúl minden következő 100 lépésre 100 ölet számitok, és igy fél annyit mint a' sebes agárnál, (ha a' nyúl bemutatható). A' győző agár a' nyúl felkeltével hátrább maradhat ugyan egy kevéssé, de ha egyszer azt közeliti, erejének emelkedni kell a' szerint, mint a' nyúl ereje csökken, vagyis minél tovább éri el a' nyulat, annál nagyobb hatalmat köteles felette kifejteni; a' legmeszszebb hajtásnál a' nyulat csak borogatni szokta. Mind ezen állitásom mellett is a' nyúl sokszor megmenekszik, miért is kikaczaghatnának az illetők, de csak ugy, ha a' győző a' legmesz-