Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

50 Növevény ek Orfzága. eledelekre nem jó; de ha megapritják , és vízbe megáztatják, a' teheneknek, ökröknek, juhoknak, és tyúkoknak meglehetős jó eledelek lefz. Hajport és tsirízt-is lehet belőle tsinálni. Rendfzerént pedig a' vad gefztenyefa, az ő virágával , és gyümöltsével együtt, inkább tzifraságra , mint hafzonra való. Édes gefztenye terem Magyar Orfzágban-is, de nem ollyan nagy bőséggel, mint Pórtügalliában, Siciliában , Spanyol-és Olafz-Orfzágokbarl, a' hol egéfz gefztenyefa erdők vágynák. A

1 fzelid gefztenyefa, mellyet lássd Tab. 9. Fig. 12. igen hasonlít a' vadhoz. A' virágai egy hofzfzú fzáron fügnek , mellyen négy vagy nyoltz, sőt fokfzor több gömbölyű tövises gubók - is vágynák együtt, mellyben rendfzerént egy, de néha két vagy hárotn gefztenyék-is vágynák , a' mellyek valami bőrforma verhenyeges héjjal vágynák köYtil véve. Hogy az édes gefztenyét nyerfen , sülve , -és főve meg-lehet enni, és hogy külömbküíömbfélő ételeket főznek vele , íizt már tudjátok. Az édes gefztenyének hazája Káfztánea Városa Görög Orfzágban, a' mellytől van a' neve-is. Ä Hársfa, gínfcettBaunt sétáló helyekre való , és az Orfzág utakat, templom kerítéseket ültetik-be vele. A' fájából tsinálnak afztalokat, almáriomokat, fzékeket, táblákat, basákat, 's más egyéb ízükséges háziefzközöket. A' virágából pedig igen jó , és egésséges thea kéfzül, 's a' méhek mézét és viafzfzat hordanak róla. A' külső kemény héjából vagy kérgéből Mufzka Orfrágban nagy katulyákat, és fzekér kasokat kéfzítenek ; a' belső vékony, és hajló héjából vagy hársából pedig Fran-