Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A Fákról és füvekről. -i 3f i . i •iii

'í

t' ji -•• Frantzia és Mufzka pOrfzágokban takarókat ^ ponyvákat, és köteleket, A Fűzfa. SBetfce többnyire majd mindenütt nő a' folyóvizek , tók és patakok mellett, 's más nedves és motsáros helyeken, és réfzfzerént tüzelnek vele r réfzfzerént kosarakat kötnek , 'sokasokat fonnak belőle, és a' berkéjekről vagy virágokról, a' mellyek elébb kinőnek mint fem a' levelei, a' méhek mézet és viafzfzat gyűjtenek. Némelly fűzfáknak berk éjek körül valami pamut forma gyenge pejhek vágynák, meliyeket meg-lehet fonni, mint a' közönséges pamutot, és külömbkülömbféle hafznos dolgoknak meg-lehetYzőni. Papiroft-is lehet a' fűzfa pejhekből tsinálni. Sokféle fajai vágynák a' fűzfáknak, mellyek többnyire levelekre és héjokra nézve egymáftól külömböznek. Vágynák keskeny-fzéles-fehér-és zöldlevelii fűzfák; vágynák ismét veres-fehér-zöld és sárgahéjjuak-is. Ejnye ! ugyan hol terem, és honnan kerül az a' közönséges Thea ? tyet a' mellyet néha néha fzoktunk inni. Sinából , és Japánból Asiából, a' hol ollyan nagy bőséggel terem , hogy az egéfz világ beéri vele ; mert hány ezernyi ezer font jő onnan efztendőnként Európába! A' tizenötödik fzázban esmértették ezt meg előfzör némelly Európaiak, és fzáz efztendővel azután egéfz Európában ollyan esmeretessé lett, 's annyira belé fzerettek , hogy mind e' mái napig, psak nem mindenütt ífzfzák* és