Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A róka, nyúl, szarvas és vonzalék falkavadászatokról

55 Riot név alatt értik a különböző más vadat, szimatot, nem azt, amire az illető kopók tartva vannak, s amely szimatot a kopók esetleg tévesen követnek is. Ha a falka túlhosszú időn át tétlenül pihent, akkor ez a rossz szokás inkább előfordul. A jó kopókat, melyek megbízhatók abban, hogy az őket megillető szimatról nem térnek át másra, angolul a „steady" szóval jelölik, például steady to fox. Hogy miként tudja ezt a falkár legjobban elérni, arra nézve a szakkönyveket ajánlom, hol az erre vonatkozó dolgok bőven le vannak írva. Röviden ezt talán legjobban Beckford e szavaival lehet jelezni: „A természet maga megtanítja a kopót vadászni, az emberi beavatkozásnak pedig a hivatása a kopót megtanítani arra, hogy másfajta vad iránt közömbös maradjon." Erre pedig nagyon kell figyelni, mert a természet nem határozta meg kifejezetten, hogy például a rókakopó kizárólag csakis róka iránt érdeklődjék. Ha valaki figyelemmel tanulmányozza a kopókat, akkor azt is fogja látni, hogy vannak kopók, melyek ügyesebbek a rejtben a róka megtalálásában, mások pedig jobban tudják a szimatot követni, még kedvezőtlenebb talajon és viszonyok közt is, stb., vagyis, hogy különböző kopókban különbözőképen lehetnek a jó tulajdonságok is elosztva. Eía valaki nem restelli a fáradságot és tanulmányozza az illető kopók pedigreeit, úgy látni fogja, hogy e tulajdonságok átöröklődnek egyes kopó családokban. „Carry a good head" angol szakkifejezést használják egy falkára, midőn az összes kopók tömörülve, mintegy tolongva iramodnak a jó szimat után. A rejt átkutatása (the draw) alkalmával a kopók a rejtben nagyobbára magukra hagyandók. Az esetle-