Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

3. §. A fácánok különböző fajai

sziniibb, minthogy a tarka fácán alakra s nagyságra nézve egyenlő a közönségessel és tollazata fehér alapon a közönséges fácán minden szinévél s foltjaival bir. 5. A chiniai arany fácán. (Phasianus pictus.) Ezen fácán igen szép aranyba játszó szine miatt joggal viseli arany fácán nevét, a közönséges fácán elváltozásának tekinthető, szebb égbajlatt alatt csillogóbb tollakkal díszesítetvén föl. Az aranyfácán basonfaja a búbos három szinu chiniai fácán. A hármas szinü búbos fácán nevezett a csillogó vörössárga és ibolyaszinre céloz, mely, mint leguralkodöbb szín tollazatún ragyog, és hosszú pompás fej tollaira, melyeket tetszése szerint, csillogó bóbita alakjában fölemel. Szemgyürűi, csőre és körmei sárgák, farkát, a közönséges fácánéhoz viszonyítva hosszabb szebben zománcozott és tarkázott, és főleg csillogóbb tollakból, van összetéve. A rendes kormánytollak fölött még más skárlát szinti keskeny borrtotollak is nőnek ki, sárga tollszárakkal. Szemei nincsenek mint az európai fácánoknál vörös szembőrrel körülvéve. Főleg úgy látszik, hogy sok változás történt az égöv befolyása által ezen á madárron. Az aranyfácán jércéje, mint a közönséges fácáné sokkal kisebb mint a kakas, s nincs oly bosszú farkkai ékítve. Tollazatának színein sok közönségeset fedezünk