Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

2. §. Fácánvadászat különböző ágai

— 12 — tak magas, kivájt és sűrűen benőtt partok közt foly minden vigyázása és erőmegfeszítése dacára nem talál fácánokat, bár ott léttükről meg van győződve. Ekkor a fáshelyet vagy emberek járták be, vagy a nap süt forrón, vagy szél és eső dühöng. Ezen esetben legjobb, ha minden további kutatással felhagy, s szorosan a víz mentében haladva annak partjait bejárj. A kutyának rá kell szokva lenni, hogy a parton a legsűrűbb bozótot is kikutassa továbbá a magas és kiváj partoknál alant a víznél lassan össze-vissza keresen. mert ott húzta meg magát a falka, s gyakran az em • ber közvetlenéi fölöttük állhat, sőt lábaival tombolhat is, a nélkül, hogymagukat felköltetni engednék. Azonban ha jő a kutya, akkor vagy rövid idejű versenyfutás történik, vagy felröpül a fácán-az első legkiállób ágak — vagy galvlyakra. S minthogy a megelőt, vagy életétől megfosztott vad gyakran vízbe esik, tehát elkerülhetlenül kihozza a lelőtt fácánt. Ezen keresés rendkivül kellemes, s a fáradság többnyire igen megjutalmazó, ha a vadász s az eb egyenlő türelemmel és kitartással birnak Ügyes vadász igen gyorsan reászoktathatja különben jó kutyáját ezen sajátságos keresési módra. Olyan helyzetű környéken, valóban ez igen nagy jelentőségű melyet fönebb leirtunk és aki ezen módot nem ismeri, vagy ügyesen gyakorolni