Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

2. §. Fácánvadászat különböző ágai

— 11 — 2. A foglyászebb előtti lövés. Minthogy a fácánok a foglyász ebet jól bevárják, igen kellemeä őket fog­lyászebbel, a mezőn vagy bokorban fölkeresni, s ba ki­röppenek lelőni. Különben ezen vadászatnál mindazon szabályok tekintetbe veendők, melyek a fogolyrai va­dászatra érvényesek. Csak az jegyzendő meg hogy azon helyeken, hol kevés fácán van közönségesen, egy tyú­kot sem szabad lőoi. Minthogy a kakas bosszú farkáról és sötétebb színéről könyen felismerhető ; a nem heves és nyugodt lövész ennélfogva nem egyhamar tévedhet. Mint tudjuk a fácán fáshelyeken, bevetett földek és rétek környékén szeret tartózkodni, kivált, ha kö­zelben valamely kis folyó víz van. Igen örömest nyu­gosznak nappal fáshelyeken, vagy gabnaföldeken, me­lyek a vadfácánkert közelében vannak. Ez utóbbiban a keresést midőn a gabona magas­ra nőtt és megért, az idegen jószágot tiszteletben tartó vadász úgy eszközli, hogy a fás helyek felé fordúl, s benne az ebet rövid zsinoron tartja, hogy mindig sze­mei előtt legyen. Ha megáll az eb, közeledik feléje, hogy a fácánt fektében lelője, vagy pedig felrebbenésre késztetve, a bokorbol elejthesse. Nappal gyakran megesik, bogy a legbuzgóbb va­dász a legébrebb.ebbel fás helyeken, hol valamely pa-

Next

/
Thumbnails
Contents