Mika Károly: A vizsla parforce-idomítása. Oswald és Wörz nyomán / Budapest, Athenaeum, 1894. / Sz.Zs. 1682

I. Bevezetés - 2. Az idomitási módszerek és ezek méltatása

litani, hogy Oswald, illetve Wör\ módszere alapján, pontos és higgadt eljárás mellett, a\ angol vizslákkal is elérhetjük a\t, mit egy korrekt vadász vizslájától minden körülmények között elvárhat: hogy szépen, tetszés szerint röviden, vagy messze keressen, minden vadat biztosan álljon, felkelő vad után ne törjön és szükség esetén a meglőtt vadat gazdája parancsára megkeresse és elhozzaEvek óta angol vizslákkal vadászok, csak az utolsó pár év alatt használok tiszta származású német vizslát is. Folyton Oswald, illetve Wörz módszere szerint idomitom vizsláimat, természetesen itt-ott módosítva az angol vizsla temperamentumának megfelelöleg s még eddig egyetlen jól nevelt ebbel sem vallottam kudarezot. Nem tagadom, saját angol vizsláimmal szőrmés vadat soha sem apportiroztatok, szükségét nem érzem; de hogy erre is használhatók az angol vizslák, nem egy esetet hozhatnék fel. L. föerdész gordon-setterje, vagy dr. L. pointer szukája, mely utóbbit Wörz szerint magam idomítottam, a meglőtt rókát éppen oly szépen elhozza, mint bármelyik német használati eb. Az is igaz, hogy a folytonos apportiroztatás, különösen a szárnyazott fogoly vagy fáczán után való gyakori küldözgetés nem használ sem a német, sem az angol vizslának, s mint az angol módszer követői mondják: gyengíti a biztos állást. A szaladó foglyok a vizslát, különösen ha látja is azokat, itt-ott zavarba hozzák, tévedésbe ejtik; de vájjon az ideális német vizslával ez nem történik meg ? S vájjon, hány különben megbízható ferm német vizsla hasal kör- vagy hajtóvadászatnál minden közeledő nyul előtt, és lövés 23