Mika Károly: A vizsla parforce-idomítása. Oswald és Wörz nyomán / Budapest, Athenaeum, 1894. / Sz.Zs. 1682

I. Bevezetés - 2. Az idomitási módszerek és ezek méltatása

mezőn teljesen szabadjára engedem; űzhet, kergethet bármilyen vadat a mennyit és a mint kedve tartja. Nem tesz semmit; ez által vadászérzéke és szervei rendkívül fejlödnek s minden egyes foglyot nagy te­rületen könnyen megtalál. Komolyan csak a következő tavaszon, a páros foglyokra vezetem. Ha ekkor fog­lyokat vert fel, visszavezetem azon helyre, hol a fog­lyok feküdtek s ott jó széllel legalább 10 perczig »couche tout-beau« hasaltatom; ez alatt előre-hátra megyek, az ebet többször megkerülöm s legfelebb egy éles >ps\tl-tel figyelmeztetem, hogy csendesen maradjon. Rövid idő alatt kibontakozik a faj-eb s az állás ösztöne előtérbe lép; háromszori vagy négyszeri ismétlés után biztosan áll, ugy hogy visszahívhatom és ismét előre küdhetem. Messze kereső sebes vizslái­mat, oly röviden vezethetem fáczánokra vagy szalon­kára, a mint akarom...« Froberg-Montjoye módszerének alapját a játszva­tanitás, a nevelés képezi, mit kiegészít és tökéletesít a pcirforce-idomitás. Előnye, hogy érintetlenül hagyja a vizsla önállóságát, mit a professionatus vizsla-idomitók alaposan kikorbácsolnak belőle; de nem marad csupán a játszás és szoktatás ingó talaján, hanem idomit is. Az által, hogy az alaposan elvégzett szobai idomítás után a vizslának a mezőn egy időre szabadságot adunk, hogy saját akaratát érvényesíthesse, éppen fejlesztjük és erösbbitjük; mert mig az otthon bottal nevelt vizsla a mezőn a félelemtől azt sem tudja, hogy mihez kezdjen s rendesen gazdája sem tudja ezt vele meg­értetni : addig a rendszeresen, de nem csak játszva tanított vizsla a szobaidomitás alatt megtanulta, hogy vezetőjének engedelmeskednie kell s ha a szabadon 21

Next

/
Thumbnails
Contents