Marton Andor: Szükséges tudnivalók elterjedt kisvadunkról / Budapest, M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium, 1928. / Sz.Zs. 1552

22 A kotlás körülbelül 25 napig tart. A csibék gyorsan fejlődnek, háromhetes korukban már röpködnek, őszre egészen kifejlődnek. A fiatal kakasok öthetes korukban már felismerhetők, mert nyak­és melltollaik ekkor már színesednek. A tél beköszöntéséig a fácán is megtalálja élelmét az erdőn­mezőn, de ha hó borítja a határt, ügyetlen élelemkeresővé válik s ha "nem nyujtunk neki mesterségesen élelmet, elvándorol. A fácánnak téli etetése tehát okvetlenül szükséges. Az etetőket az erdők tisztásain, csenderesekben kell felállítani, Az etető ismert alakja egy féltetö, amelyet faoszlopokra állítunk fel, hogy alacsony része csak oly távolságra legyen a földtől, amely résen a fácán éppen kifér s így elmenekülhet az esetleg hirtelen meg­jelenő ragadozóktól. Ez az alacsony rész közvetlenül sűrűséghez támaszkodjék. A magasabb rész előtt — ami 1 méter vagy ennél valamivel magasabb legyen — valamint az etető két oldalán a terepet meg kell tisztítani. Az etető fedele, ami sűrűn összerakott gallyakból is állhat, azt a célt szolgálja, hogy az etető alja száraz legyen. Az aljat tisztítsuk ki, később is tartsuk tisztán, szórjunk rá polyvát s erre az élelmet, ami lehet gabonaszem, vagy egyéb mag, ocsú, rostaalja s okvetlenül legyen közte tengeri, amit csövestől is adhatunk. Az etetőt s ennek élelemmel való ellátását ne halasszuk arra az időre, amikor már a hó leesett s a fagy beállott, hanem ezt készítsük el már korábban s kevés élelmet már ekkor is szórjunk bele, hogy a fácán szokja meg s a szükségben itt keressen s ne máshova kóboroljon el. A fácánnál inkább szükséges a vérfrissítés, mint bármely más vadunknál. Ha tehát területünkön honos a fácán, legalább minden második évben hozassunk vérfrissítésre távolabbi helyről néhány családot. A mezei nyúl. Legelterjedtebb hasznos vadunk a mezei nyúl, úgyszólván nincs­községi vadászterület, ahol ne lenne található. A hímnyulat kannyúlnak, kannak, a nőneműt nősténynek, a félig kinőttet pedig süldőnek, az egész kicsit fianyúlnak, kölyöknek, a nyúl farkát bokrétának, hátsó lábait pedig — amelyek hosszabbak a mellsőknél s ezért tud nagy ugrásokkal, nagy sebességgel iramodni — ugróknak nevezik. Kizárólag növényevő, éleimét fű, here, káposzta, répa, zöldség­félék, rügyek .^épezik, szereti a szemesterményt, szükségben azonban a legszerényebb növényzettel is beéri. A párosodás, bakzás az enyhébb idő beálltával kezdődik, tehát gyakran már januárban, rendesen azonban februárban s még szeptem­berben is tart. Minthogy a megtermékenyített nyúl egy hónap múlva 2—5 kölyköt fiadzik s a fiadzás után már rövid idő múlva újból bakzik, egy évben négyszer, ötször is szaporíthat. A fiatal nyúl 12—15 hónap alatt teljesen kifejlődik, de félesz­tendős korában már szaporodásképes. Azt tartják, hogy 8—9 évnél tovább nem él el.

Next

/
Thumbnails
Contents