Makay Béla: Verőfényben természeti és vadászképek tollal, ecsettel / Budapest, Franklin, 1905. / Sz.Zs. 1410

Tilalmas időben

52 TILALMAS IDŐBEN. nyúl bundáját czibálta, s a nap hőse olyat rúgott feléje, hogy csak úgy hempergett belé a rattler-dakszli keresztezés. Fogvicsorgatva vonult félre, nagy nehezteléssel, mintha azt mondta volna, hogy: tán, bizony csak nem csináltat magának bundát a süldő bőréből. A nagy zenebonára egymásután bukkantak ki a kukoriczából a hajtó gyerekek. S az első, aki nyúlhoz ért, mindjárt rá tette a koronát a tréfára: «Ajnye, ni nyúlat lőttek! Nagyságos úr kérem, hát szabad lőni nyúlat?» «Bolond, hát mióta nem szabad 15-én.» «De ma még csak 14-e van.» Tabló. Barátunk kérdőleg nézett ránk. Mi már összemosolyogtunk, s mindjárt tudta hányadán áll. De úgy tett, mintha a tréfa neki is tetszene. A terminuson kívül esett zsákmányt nyakába akasztotta egy hajtó gyereknek és csak annyit mormogott a bajusza alá, hogy: «Az ördög bújt belétek! De azért mégis meglesz a nyúlpörkölt.» Estélig róttuk a mezőt és rétet. Délelőtt a mezővel végeztünk, estefelé a rétre lyukadtunk ki. Több nyúl nem esett. Barátunk nehogy kísértetbe jöjjön, ha nyúl ugrott, vállára vetette puskáját s boszúságában fütyörészni kezdett. Fürj, fogoly azonban a búja réten, ahol már Piczi vette át a vezető szerepet, szép számban esett. De csak nekünk ; mert a mint a kis haragos a Stiisszi vadász elé került, bármi volt is előtte, leült, nem jelzett semmi vadat, legfeljebb csak haragját az oldalbarngás miatt. IIolio, Piczi nem feled egyhamar. Legkevésbé pedig olyantól, a kinek fusser hirét már nem egyszer előre haza vitte a mezőről, ha egymásután háromszor is hibázott. Szegény nyúlvadászunknak alig lógott 5—6 fogoly aggatékon, s ezeket is balkézben hurczolta, hogy a mélyen lógó aggaték a járásban ne akadályozza. így persze lövésben is gátolva volt, inert ha röpült valami, előbb gondosan letette a zsákmányt. Dehogy adta volna át a hajtó gyerekeknek. Hát ha összekeverik a többivel. Mert az ő lőtt vadjai mind valami különlegességek. Órákig el tud beszélni minden lövéséről. «Nézzétek. Ez csak egyetlen szem srétet kapott. Ezt meg choke bored csővel olyan pontosan lőttem fejbe, hogy a fejét is elvitte a srét.» Lábra akasztotta a boldogtalan fejvesztett foglyot. «Ennek meg ni, milyen