Makay Béla: Verőfényben természeti és vadászképek tollal, ecsettel / Budapest, Franklin, 1905. / Sz.Zs. 1410

Tilalmas időben

53 TILALMAS IDŐBEN. színes már a patkó a mellén. No, meg ez a tavalyi vén kakas se kutya.» Igaz, tie olyan szívós, hogy kutyának való. A nyulat azonban úgy látszik csak nem feledte, mert mindig oda-oda pislogott, a hol a gyerek vitte. Mintha bizonyos aggodalmak, sejtelmek, kényelmetlen előérzet bántaná. Talán azon is gondolkozott : hogy viteti majd haza, mikor azt se tudja, mikor s hol üti ide az orrát a portyázó csendőrörs vagy fináncz. Biztos, hogy az országúton fog találkozni egyikkel vagy másikkal; mert az a különös rossz szokásuk, hogy aug. lo-c előtt mindig ott cseppennek, a hol tilalmas időben nyulat lőttek. Loppal széttekingetett a réten is, mert hát soh' se tudni, melyik határárokból bukkan fel a kakasloll. Látom, nagyon töprengett valamin. A nap lenyugodott s meglehetősen szürkülni kezdett a berki réten. A zöld színek kezdtek egybefolyni. A virággal kihímzetl, búja, világoszöld rét csak az imént még a lenyugvó naptól aranyba borult s nem volt más sötét folt rajta, mint egy-egy felette futó felhő suhanó árnyéka. Most már haragoszöld a fű, s lenge ködpára ül meg rajta. Haza is kéne tán már menni. Barátom is egy gondolaton volt velem, mert már se a kutya nem keresett, sem pedig a hajtó gyerekek nem mozogtak valami nagy buzgalommal. Minduntalan el-clmaradoztak. Kifáradtak az egész napi csetlés-botlásban, s már csak a czirpelő tücsök után bogarásztak, vagy egymás közt évődtek, hogy kinek van több zsákmánya. Végre határozott. A nyúlás gyereket magához intette, átvette tőle a kétes értékű zsákmányt s aztán a vadhordó gyerekeket előre haza küldte mind. «Nem bizom a nyúlat senkire, mert: hát ha baj lenne belőle. Majd oda rejtem a kis erdőszélbe s érte küldöm a kocsist.» Úgy tett, a mint mondta. A cziczás szélében elvonuló határároknak van egy feltűnő alakú rekettyefűz bokra. A nyulat gondosan aláfektette, s mint a ki mindent a legjobban végzett, sietett vissza hozzánk. Nagy sietésében egyszer csak brr! az árokparton felver egy gond nélkül fürdőző fogolycsapatot. Barátunk se rest: brum,