Makay Béla: Hegyen-völgyön, Természeti és vadászképek a szerző tollrajzaival / Budapest, Franklin, 1911. / Sz.Zs. 1428

Fehér világ

FEHÉR VILÁG 17 FEHÉR VILÁG Sima hótakaró borítja a mezőt. Az egész éjjel fujt metsző északi szél — ha lehet — még simábbra gyalulta a havat, mely most villódzva világít a hajnali szürkületben. Gödröt, göröngyöt gondosan elegyenget a végtelen, sehol meg nem szaggatott hólepel. Semmi sem árulja el: hol van alatta szántás, vagy tarló; friss vetés zöldje, vagy gazos ugar. A hólepel elsimítja az egyenetlenségeket s kiegyenlíti az ellentéteket. Örömet, fájdalmat, — élőt, holtat egyformán eltakar. Friss havazás után az éjjeli szél a lankás domboldalak fennsíkján összesöpörte a havat; sikot csinált a völgyből s dombot a lapályon. Hullámvonalak jelzik a hótengeren a hófúvást. Útnak, csapásnak nyoma nincs; olyan a mező, mintha teremtett lélek erre soha nem járt volna. A hósivatagban a hang is megfagyott. Az azúrkék égboltozat óriási, áttetsző üvegbura gyanánt borul a nagy fehérségre, mintha senkit se ki- se beereszteni nem akarna. Az ég azúrja a zeniten a legsötétebb s lefelé, a látóhatárhoz közelebb, mind világosabb kék. Keleten világos zöldeskék fényes sáv hasad a mesteri üvegbura szélén. Makay Béla: Hegyen-völgyön. 2