Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Vizsla tanitás mezőn

83 gyógyítható szalonás sebekre, azon kivűl hogy a' tók büdös kigőzölgése a' finom szaglást semmivé tészi. Ha egyszer a' vizsla harmadik esztendejét gondos vezetés alatt meghaladta néha lehet erre is használni , ügyelve hogy a' szőrbe tapadt sártól mindi g megtisztittassék , 's váltva vitessék vízre és szárazra; Külömben réczét fogni tanitni igen könnyű az állal ha egy szelid vad szinü, vagy tőrt szárnyú vad réczét zsinegre kötve tóba eresztünk, 's a' vizslával először tisztásból , azután nádból hozatunk ki. Ha a' vizsla esztendős korában jól keres, és jól áll meglehet elégedni, jóllehet a' biztos állás csak későbbi tulajdona, mellyet a' gyakorlás mivel ki, a' szerént mint fog többször vagy ritkábban mezőre, 's vadra vitetni; Itt egyebet tenni nem lehet mint a' természeli öszlönt czélarányos nevelés által kifejteni, mit azáltal érhetni el: ha addig, mig készségét nem látjuk fel órákig is állni, soha be nem szöktetjük -— inkább magunk verjük fel a' vadat — 's eppen olly kevésbé lövünk előtte mig az állásban nem bizonyos és erős, mit hogy áldozat nélkül tehessünk mind addig fegyvert nem viszünk magunkat, mig az ő, és — magunk álhatalosságában tökélletesen nem bizhalunk. A' 6 * B