Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Január

A CSILLAGOS ÉG. Ha Január első estéjén a mennybolt északi részére tekintünk, szemünkbe ötlik hét ragyogó másodrendű csillag , melynek négye hosszúkás négyszögöt képez, hárma pedig egy ivet. A régiek ezen csillagzatot nagy medvének nevezték, s a régészét azt állítja, hogy a boszus Diana a szép Callistot medvévé változtatta s Jupiter az Olympra helyezte fiával. — A magyarok gönczöl szekerének nevezik e csoportot, melynek rúdját az emiitett iv, négy kerekét az emiitett négyszögnek liatár-csillagai képezik. A rúdnak középső csillaga, M i k a r, jó távcsőn nézve kettősnek látszik. Ha pedig a két hátsó kereket alkotó Merak és Duben irányában fel Zenithünk felé egyenes vonalt gondolunk — ez egy másod rendű magáno s-csillagot érint, mely gönczöl csillagnak neveztetik. Ezen gönczölcsillag a kis medve farkának végén áll s hat kisebb csillaggal a nagy medvének megfordított s kisebbített képét tükrözi. A két medve közt az északi sárkány csillagzata létezik, melynek legfényesebb csillaga a kis és nagy medve farka közt látható. Mélyen északra fénylik alaut a ragyogó V ég a se mellett északkeletre emelkedik többkis csillag csoportja, melyet az egyptomi udvaroncok hizelgése Berenice fürtének nevezett el. Berenice, t. i. Ptolomeus királynak neje, szép fürtjét levágván, a cyprusi templomban áldozatul felfüggesztette. Azonban egy istentelen tolvaj ellopta. Ezen búsult a királyné, inig C i u o n, a király csillagásza nem vigasztalta azzal, hogy magok az istenek lopták el azt és a mennyezetre felfüggesztették, hol örökké fényleni fog. Ha még meg nem fáztunk — emeljük szemeinket dél felé — s ime délkeletről a tej - út emelkedik s zenithünk mellett két ágra oszolva, északnyu-