Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - November

56 az uszapatakokhoz, különösen korán reggelenként, vagy holdvilágos fagyos éjeken, megkezdetik. Értés. A vetésre való tölgy-makk még mindig szedetik , az utoljára hulló makkok a legjobbak. Hasonlóid szedetik még gyertyán-, kőris- és égerinag. A lúczfenyőmag szedése megkezdetik. Az erdei fenyőmag szedésével várni kell mig egy pár kemény fagy állott be, a veresfenyö tobozait pedig legjobb a tavasz kezdetén szedni, a midőn azok könnyebben nyilnak és a pirkálást könynyitik. Jegenyefenyő és nyirfamagot, valamint bükk- és tölgy-makkot, ha a talaj nincs befagyva, ínég vetni lehet. A lombgesztek ültetése különösen az égerlápokban folytattatik. Kemény és száraz talajban tavaszi ültetésekre plántalyukakat is lehet késziteni. A vetény ágyaknak szánt térek mélyen felásatnak. E r d ő v é d e 1 e 111. A növekedő hideggel a falopás is szaporodik , s inig a hó a földet nem fedi , az alom-lopás is gyakori, azért ez irányban szigorúan kell felügyelni. A vetény- és plánta-térecsek kerítéseit a nyulak télen való kártételei ellen jól ki kell igazítani. A fcnyő-pohók hernyóit a gesztek körül a moha alól, és a fenyő-gyaponcz petéit a kéreg hasadékokból kell szedetni. A fenyves gurdacs bábjai ellen mig a talaj be nem fagyott, sertéseket kell az erdőbe hajtani. A gyürüs pohók (Phal. bombyx neustria) pete-gyürüi az ágacskákkal együtt letöretnek és szedetnek. M a g é r é s. Töviskökény (Prunus spinosa).