Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - December

A CSILLAGOS ÉG. Az élettelennek tetsző hideg évszak alatt ragyogóbb fényben tündökölnek a csillagok. A tejút fennt, magasan iveli át az eget kelettől nyugotnak. Az égi jegyek magasabbra emelkednek éjszakkelettől délkelet felé ; arák föltűnik, ugy szinte tőle jobbról a Kettős. A Vizöntő és a Bak délnyugotra fordulva tűnnek alá. A Nyilas nem látható. Minő nagy a különbség a téli, oly kevés meleget adó, és a nyári hő nap között! De ez égi test tulajdonságairól keveset tudunk. Világosságot áraszt ki, de ép e világosság okozza azt, hogy e planétát nem ösmerjük, mivel a róla szétáradó fény nem belőle sugárzik ki, hanem az azt körülfolyó és a nap felületén néha mutatkozó foltok onnan erednek, hogy ezen fényár , mely körülveszi, helyenként kis időre megszakadozva, egy pillanatot enged vetnünk magára a planétára, hanem persze a sötét test és a fényár közötti ellentét oly nagy, hogy e miatt ott, hol az megszakadoz, sötétségnél egyebet nem láthatunk. Ujabb észleletek szerint, a nap egyik oldala magasabb fokú melegséget áraszt szét, mint a másik. A föld bevégezte a nap körüli évi körútját , de mi egy év az idő végtelenében ! Mily sok idő az ember életében s hova törpül, ha a csillagvilágot tekintve elgondoljuk, hogy az Alcyonenak egy sugara 498'/^ év alatt ér a naphoz. Ily óriási ür az, a melyben csak egyetlen naprendszer égitestei mozognak, és pedig ily naprendszereket csak mi 5000-et ösmerünk ! . ..