Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Március

20 felé ki van küzdve a harez. A hosszabbult napok melegítő sugarainak befolyása alatt a növényzet uj életre ébred. A mező kizöldül s a tavasz első virágai egymásután jelennek meg ; a márcziusi hóvirág, a kis leány-kökörcsin, a százszorszép kukorcz s az illatos, szerény ibolya. A fák közül is többféle kezd kihajtani s ezeket meleg napokon méhek dongják körül. Az állatvilág is uj, élénk képet tüntet fel előttünk : a borz elhagyta már téli vaczkát, a mezőn kis nyulfiuk játszadoznak, a mókus elkezdi fészkét rakni. Nyári szárnyas vendégeink is rendre érkeznek; a tavak felett vijjogva röpkednek a libuczák, a mocsárban a viz- és partiramok, pocsályok (Limosa), lilék (Charadrius) szaladgálnak, hallatva éles fütyjöket, a folyamok partjain s a tavak víztükre mellett gémek állanak komoly méltósággal, lesve zsákmányukat. A kertekben és erdőkben már mutatkoznak egyes zenérek, különösen a füstfar ku z e n é r, v ö r ö s f a r k u z e n é r, vörös d a 1 á r (sylvia rufa), barna b e g y ii és közönséges sziklár, örvös rigó; a téreken egyes fehér b í 11 egények és búbos bankák jelennek meg. A vándor-sólyom fajok is megjelennek e hó végével s a kacsák nagy csapatokban érkeznek meg; legelőször az apró kacsa (anas erecca), búbos és hegyi kacsa, ezek után jön a fehér szemű és a h a m v a s kacsa. Itt-ott a tavakon találhatók a b ú b o s és füles vöcsök; a szárcsák és hódák már teljesen otthon érzik magukat. A gólya is megérkezik s kelepelve száll régi fészkére, mintegy üdvözölve szállástadó házi gazdáját. Az erdőben megcsendül az énekes és fekete rigó gyönyörű dala, nagy élvezetet szerezve az erdei szalonkát leső vadásznak. A hollók kezdik lakásukat tatarozni, a rigók is készítik fészküket, a parlagi sas és a saskeselyű már tojásaikon ülnek, ugy szintén a fenyvesekben tartozkodó c s ö n t ö r is. Az alsóbb rendű állatok világában nagy mozgalom vehető észre : a lepkék közül már mutatkoznak a Laton i a csilléi* (Kleiner Perlmutterfalter. Argymus Latonia). Rókaszöglencz (Grosser Fuchs. Vanessa polychloros), bogáncsi szöglencz (Distelfalter. Vanessa cardui.) A rovarok közül többféle látható, ilyenek : apa r ti czingolány (Ufersandkafer. Cicindela littoralis), U 1 r i c h futoneza (Ulrich's Laufkafer. Carabus Ulrichii), közönséges röpér (Gemeiner Prunkflügler. Pterostichus vulgáris), érczfényü b a r a n g (Metál 1 Weglaufkáfer. Harpalus aeneus), h o m o k i csórva (Sand Staubkafer. Opatrum sabulosum), közönséges n ü n ü k e (Veilchenblauer Oelkafer. Meloe proscarabeus), barázdáscsörü dicsér (Cleonus sulcirostris), vörösbarna izmócz (Rothbrauner Sammetkafer. Dorcadium fulvum), magyar z o m á n k a (Ungarischer Goldblattkafer. Chrysomela hungarica.) A kerítéseken, patakpartok mellett s bokrokon mászkálnak a téli rejthelyekből előbujt csigák. Erdőszeti naptár. Erdő használat. A vetény vágások, valamint a gyérítések bevégeztetnek. Épületi- és szerszámfa a nedvkeringés megindulása után nem vágatik. A tarvágatokban tűzi- és szénégetésre való fát még lehet vágni. A sarjerdők vágása szorgalmasan folytattatik, hogy az a nedvkeringés beálltáig be legyen végezve, kivévén azon tölgy-sarjerdőket, melyekből cserkérget akarunk nyerni,