Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446
Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Március
21 mert ezekben a könnyű szántás végett épen azt kell bevárni. A sarjerdő vágásánál, ha erőteljes sarjakat akarunk nyerni, főképen arra kell figyelni, hogy a gesztek lehető mélyen, harántékosan és éles fejszével vágassanak le. A csupgesztek botolása végződik. A festők és kalaposok számára az éger tönkök hántatnak. A tuskó-irtás megfelelő talajon eszközöltetik. A szénégetés kezdődik az erdőkben. A zsindely készítés tovább folytattatik. Abroncskarók, fonó- és gúzsvesszők vágatnak. A teknő-csinálók is dolgozhatnak már. A fenyvesekben a gyanta-kaparás is megkezdődik. A hegységek völgyeiben az uszapatakokhoz ergetyükön csúsztatott, ott felhasogatott és ölbe-rakott, usztatásra szánt fának átvétele eszközlendő. A fiirészmalmok a jó vizet használva szorgalmatosan dolgoznak. F a-s z á 11 i t á s. A lapályos erdők vetény-vágataiból minden vágott fa kihordatik . A hegységekben e hónap vége felé az olvadó hó vize által duzzasztott uszapatakok árjain a hasábfa usztatás megkezdetik és egész erélyességgel űzetik, nehogy a viz hasztalanul, és néha váratlan rövid idő alatt hirtelen lefolyván, az usztatás fennakadjon és a fa fekve maradjon. A talpakat és tutajokat is készen kell tartani a nagyobb folyók partjain, hogy azokat kedvező vízállás mellett útnak lehessen indítani. Értés. Az erdei- és veresfenyő-tobozok szedése még egy ideig, a mig azok a magot nem hullatják, valamint ezen tobozok pírkálása mag-aszalókban vagy meleg szobákban folytattatik; a napon való megpírkálás pedig a hónap végén verőfényes napokon elejét veheti. A vetényezésekre a talajt felkarczolás és kapálás által kell elkészíteni. A tölgy- és bikkmakkot, valamint a gyertyánkőris-, nyír- és egérmagot, ha a tavasz nyilik, el lehet vetni. A vetény- és plántatérecsekben a földet mélyen fel kell ásni, a fagy által kiemelt plántákat le kell nyomkodni. A kiültetésre szánt lombplántákat a veténytérecsekből kiemelni, rendeltetésök helyére hordani és elültetni kell. Fűz- és nyárfákról dugványok és dugványkarók vágatnak és a kijelölt helyekre dugatnak. Kedvező időjárás mellett e hó végén a tűlevelű plánták ültetését is meg lehet kezdeni. A futóhomok megkötése körüli munka, valamint a homokbuczkák beültetése javában folynak. Erdővédelem. Különösen a rúdgesztesekre kell felügyelni, melyek a kerítésnek való fa miatt a lopásnak tavaszszal leginkább ki vannak téve. Az erdőgyulások most leggyakoriabbak, azért ügyelni kell, hogy a favágók vagy pásztorok tüzet az erdőben ne rakjanak. A juhok és marhák legeltetését a surjányokban hasonlóul meg kell tiltani. A hol az erdők nincsenek körülárkolva, vigyázni kell, nehogy a szomszéd a mesgyén tul szántva határpörlekedésre adjon okot. A fenyő-pohok (Phalaena Bombyx pini) hernyói, és a fenyves-gurdacs (Phalaena noctua piniperda), meg a fenyves-fidócz (Phalaena geometra piniaria) bábjait mint az előbbi hónapokban pusztitni kell. Az erdei fenyő ültetvényekben a fenyő- és jegyes-szurkocsra (curculio pini et notatus) szorgosan figyelni kell, s ha nagyobb mennyiségben mutatkoznának, nyers lúcz- és erdei fenyő kérget kell kisebb darabokban, háncscsal lefelé a téren szétrakni és az alá gyűlt szurkocsokat korán reggelenkint szedetni; ha pedig beteg plánták mutatkoznának, azokat ki kell húzni és a gyöktörzsben levő szurkocsokkal együtt elégetni. A meleg napok beáltával a lúcz-fenyő erdőkben a betűző szú (Bostrichus typographus) már ki kezd röpülni, azért a hol ennek jelei nagyobb mérvben
