Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Március

A CSILLAGOS ÉG. •Mi hirdeti a mennyezeten az ébredő tavaszt? — Valóban mintha a csil­lagos ég még egyszer be akarná mutatni téli pompáját. — Márcziusban alig hiányzik egy nagyobb csillag, mely a mennyezet északi részét szokta ékesíteni. A tejút, csillámlását az egész nyugoti mennyezeten elterjesztette, fél magasságra emelkedvén. Az állatkor megint haladott s mélyebben száll, mint a mult hó­napban. A k o s közeledik a látliatái'hoz, s a rák a délkör közelében áll. A ke­leti mennyezeten most felemelkedett — az arató szűz. Ott csillog aka­iász bal kezében. A görögök ezen csillagképről következőt regéltek: haj­dankorban ezen szűz a földön tartózkodott, s daczára annak, hogy halhatlannalc tartatott, a halandókkal társalkodott: neve D i k e — igazság vala. 0 bírásko­dott a népek felett s gondoskodott a felől, hogy mindenki bőségnek örvendjen. Addig tartott az aranyko r, mig ő a földön lakott. Az ezüstkorban már rit­kán időzött a földön. Csak esténként jött elő magánosan a hegyek közül , s nem társalgott többé az egyesekkel, mint azelőtt tette. Ha szavára az emberek megjelentek — fenyegetődzött s gáncsolta hibáikért, ekként szólva hozzájuk : „ az arany korszakban élő emberek korcsnemzedéket hagytak maguk után , ti még gonoszabbakat fogtok hátra hagyni. Akkor harcz , gyűlölet fog uralkodni az emberek között s a nyomor fog reájuk nehezülni." Igy szólott s visszavo­nult. Jóslata teljesült. — És ő megharagudva az emberekre , a mennyezetre felszállt. Onnan még most is minden éjen, mint arató szűz a halandókra tekint s várja mig az emberek tévelygésük pályáját elhagyván, a régi egy­szerűséghez és igazsághoz visszafordulnak : s ő sorsával kiengesztelődve, újonnan közébük jöhet, igazságot szolgáltatni s az emberiséget boldog­gá tenni. VADÁSZOK ÉVKÖNYVE. ^ Könyvtára Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents