Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446
Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Március
18 Ejszakkeleten felemelkedett a Bootes, a pirosló szikrázó Arctarral. Ezen csillagzat medveőrnek neveztetik, mivel a nagy medvét két kutyájával maga előtt kergeti. — Alant északnyugoton lebeg Andromeda s északra fölötte ragyog a sárkánynak egész csillagzata. A délkeleti menynyezeten a rák és az oroszlán alatt lebeg a vizi k i g y ó nagy csillagzata Alphan nevü másodrendű csillaggal, mely a kígyónak szivén ragyog. A holló és a csésze felmerülnek ugyanama vizi kigyó közelében. Yadász-naplár. A februárra szóló vadászati szabályok általában má cziusra is illenek, csakhogy nagyobb vadat (husa már rosz lévén), épen nem kell — bakőzet pedig csak különös szükségletre lehet lőni. •— A kártékony vadak , mint a farkas, róka, erdei nyest, bevégzék a párzást, nőstényeik tehát poczkosak s igy nem mulasztandó el az alkalom , midőn egyetlen uj billentéssel egész ivadékot lehet megsemmisíteni. — A vadmacska, görény, menyét, sziklai nyest még folytcltjílj Bi ragadozó madárfaj nagy része még most kezdi a párzást, minélfogva az előbbieket irtani, az utóbbiaknak fészkeit pusztítani vadászfoglalkozás. A nyirfajdok s néha már a siket fajdok is e hónapban kezdenek dürgeni (Balzen) s a dürgés ideje hidegebb tájakon május végéig tart. A kakasok esténkint a dürgés helyére jönnek s a jérczéket is oda csalogatják ; leginkább hajnalban dürgenek , s a vadász többnyire csak ilyenkor lesheti meg , mert ilyenkor nem látnak , nem hallanak. A siket fajd nálunk leginkább a Kárpátoktól lenyúló sürü fenyveseket lakja s Marmarosban, hol vadpáva' név alatt ismeretes és nem ritka. Ezenkívül található még az erdélyi havasokban, különösen a székely őserdőkkel benőtt hegyeken és pedig meglehetős nagy számban. *) Az erdei szalonka, az időjáráshoz képest, márczius végétől april első har madáig huz. — A kimélőbb vadász az esteli les-állással is beéri, mig a kíméletlenebb a kerestetést, sőt hajtást is segélyül veszi. — így aztán nem csoda, ha az erdei szalonka egyre ritkábbá válik. — Azt tartják, hogy a szalonkahuzásnak akkor van vége, ""midőn a gólyahír (caltha palustris , máskép békavirág) kezd virágozni, mi Apóiban történik. A hó vége felé meglehet kezdeni a bibicz- és szárcsa tojás keresését, s ha kis tavaknál szárcsák telepednének meg, el kell őket lőni , hog} r inkább kacsapár szokjék oda, mert e kétféle madár nem igen fér össze. Yadludat, kacsát, darvat s a ragadozókkal egy sorban álló kócsagot is lehet még lőni. Az agártenyésztő, ha a szukát novemberben nem párositá, párosítsa most, hogy az agarászati időben ismét, vagy még használható legyen. A már*) Ez évkönyv szerkesztője 1865 nyarának egy részét Erdélyben , a liomorodi fürdőn töltötte el, s ez idö alatt több vadászkirándulást tett; egyszer a Hargitára siket fajdra, mely alkalomkor egy nap alatt, aránylag kis vadásztéren, nyolez vén és több mint husz fiatal siket fajdot látott, melyek közül sikerült a vadásztársaságnak három fiatal himet elejteni.
