Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

VI. A hullámok között

76 VI. A HULLÁMOK KÖZÖTT. 76 Láttam, amint a sebes árban egyenesen villant tova, fölfelé, mintha misem akadályozná, üldözőbe vett játszótársa kecses testliajlitással csapott oldalvást, s ha ez nem használt, liozzájok csatlakozott, más fajbelieivel együtt lecsaptak a viz mélyére vagy a felszínre, néha egyike nyílsebesen haladva, egyszerre megáll, egy helyen lebeg darabig, vagy saját tengelye körül forog meg gyorsan, forgatott pei^szlenként. Minden egyes mozdulatát sebesség, könnyedség, kecs és hajlékonyság jellemzik. Meglepő képet nyújt, midőn több együtt játszadozik, előbb egymás után hosszú sorban halkan úszva lefelé, azután egymás mellett, mintha gyakorló terüket mérnék ki, s aztán gyorsan az áramlat ellen fordulva, elkezdik játékukat az átlátszóan tiszta vizárban, melyre smaragdzöld szint önt a parti fák lombozata s melynek hullámait itt-ott arany csillagokkal hintik be a megtörődött napsugarak. Még sajátosabb varázszsal bir a jelenet világos éjeken, amidőn a patak a partok közelében sötétbe vesz, s a halak a hold ezüst fényében rezgő viz közepére gyűlnek, mint élő árnyak, némán, kéjittas habtánczokat járni, mintha csak a hitrege átváltozott szellei (Nixe) volnának. Minden játszisága mellett ovatos állat, mi ismét arról tanúskodik, hogy nem buta. Jól ismeri elleneit, a gyakorlatlan halász legfölebb egy tapasztalatlan fiatal pisztrángot képes horogra keríteni, ha szintén a legfinomabb angol horgász-készülékkel bir is, pedig a csalételül szolgáló mesterséges angol készitményü szitakötők s vizirovarok csalódásig hü utánozásai. Ez azonban még nem elég ; a horgásznak