Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

II. A tavasz egyik liirnöke

• 24 II. A TAVASZ EGYIK HÍRNÖKE. szabadon röpülni egy szebb haza felé: akkor hataltalmas harczot viv önmagával, mit szokatlan izgatottsága eléggé elárul. Maradna is, menne is: menne bizony, ha önző gazdája szárnyait nem szegte volna. Gyönyörűen irja le e küzdelmét Arany: »Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepülne, messze szállna, Messze, messze, Tengerekre, Csak hogy el van metszve szárnya. Tűnődik fél lábán állván, El-elunja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti Abban áll a Mulatsága, Ha beleun, újra kezdi. Még az égre fölnézhetne, Arra nincsen semmi kedve : Szabad gólyák szállnak ottan, Jobb hazába; De hiába : Ott maradt ő, elhagyottan.