Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

III. A gabonaföld

III. A gabonafőid. A költők a tavaszt, mint a remény, az ifjúság korszakát éneklik meg, a nyárban a szenvedélyeket, az őszben a haldokló természetet. E felfogást a természet-ismerő sem roszalbatja, hisz a forrongani kezdő élet kikeletkor nyilatkozik , mikor: Minden bokorra zöld palástot Tesz a tavasz, völgyön, hegyen, Virággal hinti he a pásztot, A merre vigan átmegyen, Kristályfolyókban nézi képét A nap, kék égről nézve le. Mikor a fák minden rügye egy-egy valósuló szép remény hona. A nyár, igaz, a szenvedély, a hő, fölbuzgó, érlelő élet korszaka. Az ősz a természet jótevő szelleme, mely a télre ellátva, biztosit. De mind e nézeteket csak az ember, különösen, a mérsékelt égalj alatti lakosnak a természethez való viszonya idézi elő; ha azonban a természetet nem magunkhoz viszonyítva szemléljük, más alakjá-