Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

November

76 kezd jönni; a tölgy- és bükk-makkon, vadgyümölcsökön jól felhízván, októbertől karácsonyig a legkövérebb; miért is ez idő alatt szokták leginkább vadászni; tenyészhelyein azonban deczemberben már békét szoktak hagyni neki. — A ki oly szerencsés, hogy a sziklák nemes ,, kampósvad "-jára is emelheti fegyverét, — az fönt a havas világ fenséges tájain akadálytalanul élvezheti a vadászgyönyörök ez egyik legfenségesebbikét; csak véletlenül zerge-gida ne essék áldozatul szenvedélyének, mert a vadászati törvények intézkedéséhez képest [III. fej. 9. §. dj\ e vadnál az express örök szilencziumra köteles. — A nyúlvadászatot az idény egyik fősportját képezik. Cserkélve s hajtókkal egyaránt folyik rajok a vadászat s kivált cserjésekben, erdőkben, szőlőkben a legmulatságosabb hajtások esnek a vadország e szerény és félékeny birkájára. — Szóló-vadászatok nyulakra legfölebb igen szép őszi napokon Ígérnek még sikert; fagygyal azonban kár a fáradtságért, mert a kopogós talajon épfülű nyúl egyáltalában be nem várja a vadászt. A gyakori esőzések is nyughatatlanná teszik a nyulakat. Általában a holdváltozások befolyásaitól eltekintve, október utolsó negyedétől kezdve a nyulak oly gyakori messzekelése mindig az idő viszonyokkal áll összefüggésben. — A foglyok is napról-napra rebbenékenyebbek lesznek s kivált fagyos földön épen nem várnak be; pedig a novemberi kétszerte becsiilendőbb konyhai különlegességet képez, mint akár a szeptemberi fogoly; miért is bő fogolyállomány mellett nagyon kifizeti magát most a kissé ugyan fáradt ságos és némi türelmet igénylő, de eredményében annál élvezetesebb utánjárás. A novemberi foglyászatoknál azonban a vizsla nagyon óvatos vezetést igényel s csakis feltétlen engedelmességü, a leglágyabb pisszentésre, intésre, sőt mimikára is reagáló vadászebet használhatni e czélra s különös feltétel, hogy lehetőleg közeltartható legyen. Mégis, csak igen szép lanyha idővel szabad kiereszteni a vizslát arravaló, leginkább sűrűs helyeken, hol a vad mégis csak jobban kitart. -— A fáczánvadászatok csakis e hóval lesznek hivatalosan szezonszerűek a highlif elveihez képest — mint egyedüli vadászsport e hóban, mely a glaszékeztyűhöz közelebbi viszonyban áll s az elegáns hölgyvilág közül is némelyeket lancasterés Dianákká változtat át. A fáczánok ugyanis most már fejlettségük s kondícziójuk teljében díszelegvén, a nemes vadászat és lősport méltó tárgyául szolgálhatnak. — Az erdei szalonkázásnak szép őszi időjárás mellett, e hó első negyedében néha még igen szép napjai kerülnek. — Császármadár-^ legfölebb már csak más vad híján lövünk, vagy apró vadra történő hajtások alkalmával ejtünk el egy-két darabot. — Ha fagymentes, szép idő jár, állandó nagyobb tavakon még e hóban is igen szép vizi-vadászatok esnek, de természetesen inkább csak a kora reggeli és esti lesek biztatnak eredménynyel; de kissé borús, csöpörgős időben a tó körül cserkészve is ejthető vad. Ha sok a szárnyas, a hajtások is megkisérthetők — ha. van jó fedező hely, ahová ellehet bújni. — A sárszalonka még mindig jön s megy; de már nem igen érdemes értök gázolni a hideg mocsársarat; néhol azonban (például erek, csatornák és árkok partjain) kelle-