Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Július

537 fürdeni is. — Hogy a víz elkerülhetlen a fáczánosban, azt hangsúlyozom, mert nem igaz, hogy a fáczán a friss zöld takarmánynyal és különféle álczával és bogárral képes annyi nedvességet magához venni, a mennyi életfentartására okvetlenül szükséges, — sőt én merem állítani, hogy a fáczán legkevésbbé tudja nélkülözni a friss vizet az összes tyúkfélék között; minélfogva a fáczánosokból a víznek hiányozni nem szabad s ha a természettől hiányoznék, mesterséges vízfogók létesítése elmellőzhetlen. — Miután pedig a fáczántenyésztés sikerére nagy tényező a nyugalom, ajánlatos, hogy a fáczánosokat lehetőleg távol a forgalmi pontok és emberi lakoktól helyezzük el, hogy sem hívatlan kétlábú, sem pedig kutya, macska inváziónak kitéve ne legyenek. Egyáltalában az idegen látogatók elől a fáczánosok eltiltandók. — Ha a megfelelő helyet kijelöltük a fáczánok megtelepítésére, következik a berendezés. Megkezdjük a szükséges veteményezést, ültetéseket és az összes berendezkedésnek sorát ejtjük és a vadvédelmi intézkedéseket is végrehajtjuk; azután (s eközben) pedig egész erőnket a dúvadak s egyéb kárttevők kiirtására fordítjuk. Eljárásunkat akként osszuk be a fáczános létesítése körül, hogy az első év a fáczános létesítésére, illetve a berendezkedési teendőkre, dúvad irtásra s a rákövetkező év, illetve tavasz a betelepítésre szolgáljon. A mi a berendezkedési munkálatokat illeti, az a következőkre terjed ki: Mindenekelőtte fölállítjuk az etető-helyeket (hintók vagy szóróhelyek) kellő számban (lásd erről a 178—181. lapon foglaltakat és 183 — 184. oldalt), nem feledkezve meg a fáczánetetők közelében mesterséges ivóhelyeket is berendezni, mely czélra leásott teknőket és vállukat használunk. Továbbá kellő számú megfigyelő-, illetve lesgunyhó (melyeket fáczánbefogás alkalmával is igénybe veszünk) felállításáról is gondoskodunk (185. lap), melyek egyesleg a szóróhely előtt, attól 9—10 méternyi távolságon túl ne legyenek. — Az óvási rendszabályok tekintetéből a berendezéshez tartoznak még a csapóládák vagy csapdák (262—263. lap), héjakosarak, alkalmas helyen felállított stabil (54—55. lap) és lehajlítható karó (v. oszlop-) csapda (karóvas) berendezések, ebfogók (267. lap) és kelepczék. — Az üzem érdekében beszerzendők (a fölszedett tojások kiköltése végett) a költő-pulykák és tyúkok is, mert noha a vadontenyésztés kizárja a mesterségest, mégis ez részben még sem mellőzhető — oly esetre számítva t. i., midőn oly fészkek tojásainak, melyekről kaszálás alkalmával a kotló fáczán elriasztatott, kiköltéséről van szó. De előfordul az is, hogy egy fészket két fáczántyúk használ talán alkalmas fészkelési hely hiányában, — s hogy az ily fészekalj meg ne semmisüljön: költő-pulykákra vagyunk kénytelenek szorulni. Általában bár hogy ragaszkodjunk is a vadontenyésztés elvéhez, mégis szabálynak tekintsük az elhagyott fészkek tojástermékét, a szaporulat elősegítése végett: lelkiismeretesen összegyűjteni, ilykép megóvandó a megsemmisüléstől. — A berendezési tárgyakra vonatkozólag megjegyzem, hogy azoknak feltűnőknek lenni nem szabad; és kivált a fa- s egyéb építmények, csapdák stb.-nél kell az avittas külsőre nagy súlyt fektetni s arra mesterséges úton is törekedni kell. Új tárgyakat e czéiból nedves földdel mázolunk be, főleg pedig idejekorán kell kihelyezni azokat, hogy az idő viszontagságai folytán az avittas külsőt mihamarább magukra öltsék; épp azért szükséges, hogy a berendezkedéssel