Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.
Július
526 az, hogy megfelelő viszonyok közt e hó második felében (úgy kb. Jakabnap körül) az őz megkezdi üzekedését, csak főfeltétel: csendes, szolid időjárás, meleg napok. Hűvös, nedves időben nem iizekedik a kényes őz. A napi időtartam kb. délelőtti 10 órától délutáni 5 óra tájig tart; a mit jó tudni a csalsíppal vadászóknak a siker érdekében. P r a k s z i s. Közeledik az aratás ideje, a mikor a verebekkel együtt más kétlábú idegen elemet is magához varázsol az érő kalásztenger és megnépesül a határ a kint tanyázó vad nagy riadalmára és veszedelmére, mert a rendet vágó kasza nagy kárt tesz a vadban s nem egy lefejezett fürj, fogoly, fáczán és tönkre sebzett nyúl lesz áldozata a „legnemesebb anyag", az istenadta kenyér-anyag összegyűjtésére törekvő, verejték hullató, de nemes munkának. De hát ez elkerülhetetlen; hanem az már nagyon is megakadályozható a vadászszemélyzet által, hogy a fiatal, gyenge vad a mezei munkások tarisznyái és bográcsaiba, ezenkívül a magukkal hozott éhes kuvaszok bendőjébe vándoroljon. — Aratáskor néha temérdek ragadozó madár szokott összegyülekezni a kaszás-vonalak felett a rendekből kivert fürjek, foglyok és gyengébb fáczán-csibék fogdosása végett. — Ezt a jelenséget sohase hagyja figyelmen kívül a vadász s a legnagyobb erélylyel igyekezzék útját szegni a szemtelen invázióknak. — Rendezett fővad4erületeken kezdetét veszi a vadászható szarvasok tartózkodási helyeinek és forgóinak („váltóinak") pontos kitudása és megállapítása, egyúttal a számbeli adatoknak megközelítő pontossággal való jegyzékbe foglalása — illetve kitüntetése — külön a meddőkről, valamint a borjas tehenekről is. — A meddőket könnyű arról megismerni, hogy nem megy utánuk borjú; egyébiránt megtörténik, hogy néha egy-egy tehén meddő marad egy évben, — de azért nem következés, hogy a második évben is meddő marad. Azért tehát a ki vadját jól ismeri, jól teszi, ha első évben kíméli a meddőket. — A lomb-takarmány gyűjtése és sózók felfrissítése folytatandó; a kártékony állatok üldözésére is gondot kell fordítani. Különösen a csapó-ládák, fogó-vasak és oszlop-csapdák-nak van most az idejük; az uhu-val és héjakosár-m\ most alig érhetni el valami nevezetesebb eredményt. — Az élő kacsa- és vadlúd-csalik befogásának elérkezett a legfőbb ideje. Az öregek most lohosodnak, vagyis elhullatják kormánytollaikat és nem tudnak repülni; minélfogva nagy tavakon hálóval foghatók. — Az őzvad e hóban a szezon legaktuálisabb vadja lévén, helyén valónak látom itt óvása, illetve kímélése szempontjából egyet-mást elmondani. Bár a vadászati törvény majdnem 8 hónapi lelövési időt enged e vadnál, mi igen zaklatott vaddá teszi az őzbakot: a tenyésztés érdekében azonban czélszerü a lelövési időt minél rövidebb időre szabni — nem is említve itt a suták feltétlen kímélését. — Hogy a csalsíppal való vadászat pusztító, nem vadászias, stüssiknek való „sport", (de^ nem vadászat), azt minden vérbeli vadász elfogja ismerni és a tenyésztés szempontjából meg nem engedhetőnek tartom okszerűen kezelt vadászterületen, mert sok esetben vadírtásra vezetheti a kevésbbé lelkiismeretes pecsenyepuskásokat, mert részemről éppen nem tarthatom a helyes vadászelvekkel összeegyeztethe-