Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.
November
162 kat vászoncsíkokkal több rétegben körülcsavarjuk. Az így bebékózott baglyot azután felemelhetjük a nélkül, hogy az fájdalmat okozna neki; egyébként pedig a baglyot gyors fogással kell jobb kezünkkel felemelni mindkét lábszáránál fogva s azután könnyen vihetjük magunkkal bal hónunk alatt, vagy inkább bal karunkon, miután a jobb kéz tartotta lábszárakat bal kezünkbe vesszük át. Itt meg kell jegyeznem, hogy a bagoly kampójával soha sem vág a lábszárait átfogó kéz felé; annál ajánlatosabb azonban a kabát bal ujját vastagon kibéleltetni, mert az uhu néha bele szokott vágni a könnyen elérhető kabátba s ekkor érzékeny sebet okozhatna. De általában véve a bagoly csőre soha sem oly veszedelmes, mint karmai; a kifejlett bagoly ugyanis jelentékeny sebeket képes vágni az emberen és karmainak markolásával képes átfúrni az ember kezét is, minélfogva az óvatosság nagyon ajánlatos. — Az említett módon megbékózott bagolylyal bal karunkon, jobb kezünkben pedig a szíjtalan puskával, alkalmas időben kivonulunk oda, ahol ragadozó madarakat vélünk találhatni. Mindig lehetőleg fedett, alkalmas szabad kilátást engedő helyen röpítjük fel a baglyot s rögtön lőkész helyzetbe teszszük magunkat. A vadász ügyességétől— a villámszerűén lecsapó szárnyas-ragadozókat biztosan találni — függ ezután a siker, mert mihelyt a vad észreveszi a vadászt, legtöbbnyire lőtávolon kívül marad. Ölyvek és tarjak lövése nem jár valami különös nehézségekkel, ámbár az utóbbiak is csak ritkán jönnek 30—35 méternél közelebbre. Valamennyi sólyom és kánya azonban, de különösen a karvaly, gyors röptük miatt csak nehezen lőhetők le s megjelenésük után rögtön kell reájuk lőni, mert pl. egyes sólyom-fajok csak egyszer, legfelebb kétszer szoktak a bagolyra lecsapni. A héját legkényelmesebben ama pillanatban lőhetjük, midőn szorosan az uhu fölött lebeg, de ilyenkor nagyon vigyázni kell, hogy a baglyot is meg ne sebesítsük. Magától értetődik, hogy a vadásznak arra is kell figyelmet fordítania, miszerint ruházatának színe a környék alapszínével összhangban legyen; legjobb szín a földszürke. Mily fontos kellék a ruha színének helyes megválasztása, meggyőződhetik bárki is, ha e vadászati módot például fekete színű ruhával próbálja meg. — A vadászat alatt a baglyot vagy jó szerencsére röpítjük fel, mert a közelben oly szárnyas-ragadozók is tartózkodhatnak, melyeket nem veszünk észre s melyek rögtön lecsapnak, mihelyst a gyűlölt baglyot észreveszik; vagy pedig csak akkor dobjuk fel azt, mikor varjakat vagy ragadozó-szárnyasokat veszünk észre röptükben vagy valahol felgalyazva. Ez utóbbi esetben gyakran fog megesni, hogy a vadász nem talál alkalmas rejteket s ilyenkor a földre kell feküdnie, amikor igaz hogy a varjak csak ritkán jönnek lőtávolba, más szárnyas-ragadozók ellenben, különösen a karvaly, nem birnak ellentálni a csábítás-
