Lakatos Károly: Természeti és vadászképek / Szeged, Endrényi, 1867. / Sz.Zs. 1461

Nyári zimankó

Á hangok ezerfélesége, a morajlás majd elhaló, majd ismét éledező, mégis homályos zaja : lassankint egy harmóniába olvadó, túlvilági édes zene benyomá­sával hat zsibongó elménkre. Am, a kiilbenyomások hatása alatt megváltozik lassan, lelki világunk hangu­lata is az álom káprázatában s majd meg a pokol ret­tentő riadalmát tárja elénk daemoni zenéjével, a hangok ezerféle, rettentő változataival. Halljuk, látjuk a pokol szülöttjét zajló hangsze­rénél, a mint aczél ujjaival belekap rettentő erővel, a billentyűk rengetegébe s összeolvasztja a nyüzsgő, tom­boló hangokat. Pokoli ordítás tör elő a vigyorgó billentyűk alól ; majd a fájdalom elhaló zokogása küzdi fel magát der­mesztő hatással, megfagyasztva az élő ér lüktető erejét. ... És e közben álmunk tovább tart . . . Tikkasztó hőség keletkezik ; a nap mind égetőbben süt alá. Az ég elveszti kristálytiszta, szinte vakító áttetszőségét s gyönyörű lilája szürkés kékbe vész. A nádas mozdu­latlan koronája csak elsápad ; a rozsok hulláma barna­sárga színt vált . . . mintha valami titkos borzadály ütné ki magát lassan, a növényzet élénk pygmentjén ; csak az itt-ott látszó pipacs tüzel, lángol még élén­kebben, mintha kigyulladt volna. Egy fűszál se mozdul ; csendesen elfülel a füvek közt motoszkáló szellőjáték búvócskája is. Aggasztó - 51 ­4'

Next

/
Thumbnails
Contents