Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438
Első rész (Természetrajzi rész) - III. Az erdei szalonka életmódja és szokásai
- 63 s nagy megelégedésemre szolgálna, ha e törekvésemmel az erdei szalonkára vonatkozó ismereteinket csak egy szemernyivel is előbbre vihetném. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az általunk, t. i. általam és fiam által elejteti szárnyasok begyének tartalmát többnyire alaposan meg szoktuk vizsgálni s e vizsgálatot az erdei szalonkánál sohasem mulasztjuk el. A vizsgálat ugy történik, hogy a begy, a zuzógyomorba szájadzásának helyén lemetszetik, mire azt felhasítjuk. Már ezen első szemléletkor is fellehet a tápanyagok egy részét ismerni, kivált ha azok a vad lelövetése előtt rövid idővel vétettek fel. Ha most a felhasított begyet egy tiszta vizzel telt fehér üvegedényben kiöblítjük, ugy annak tartalma egy részt a viz fenekére ülepszik, másrészt a felületén fog úszni. Nem hinné az ember, hogy ily iszapolás által mily érdekes és állatbuvárlati szempontból mennyire fontos adatok kerülnek napfényre. Ezen gyomorvizsgálatról részletesebben más alkalommal fogok szólni s most csupán a szalonka begyének tartalmát akarom felsorolni. A tavaszkor legelőször beérkező szalonkák begyében soha egyebet nem találtam, mint földi gilisztát, még pedig mindenkor részben elemésztett állapotban, ugy, hogy a gilisztákból csupán az elő és hátrész, t. i. a két végcsucs volt egész, mig a test már egészben vagy részben szétmállott. A begy különben ilyenkor még sötétszürke, földes, vagy inkább sáros sürii anyaggal volt telve, melynek igen kellemes »földszaga« volt. A későbben lőtt szalonkák begyében már kevesebb gilisztát, hanem a puha, sárga százlábú Geophilus maradványait találtuk nagyobb mennyiségben s a felmetszett begy ilyenkor a földszag mellett még egy sajátságos, a törött bors szagához némileg hasonló gyenge illatot árasztotl. Áprilisban, különösen szárazabb időjárás alkalmával már az igen kemény héjú csigaféreg: Julus testrészeire is bukkantunk, mely alkalommal különösen feltűntek e szintén százlábú féregnek kőkeménységü, apró, üveggyöngyöcskékhez leginkább hasonló testgyürüi, melyeken a gyomornedv befolyásának semmi hatását sem tapasztaltuk, amennyiben valamennyi, néha több száz darab, egyformán kemény volt. A begytartalma most is a törött borshoz hasonló szagot árasztott. Egészen száraz időjárás mellett, minő a mult évi tavaszunk egy része is volt, a Julus testgyürüi mellett néhány bogármaradványt találtunk a