Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - II. Az erdei szalonka elterjedése és vándorlása

— 38 — jelennek a Moreákon az erdei szalonkák és ugyanazon helyeken, amelyeken kevéssel ezelőtt a »vadász«(?) sikeres fürjvadászatokat tartott, t. i. a cserjékben és bokrosokban, a levezető csatorna hosszában, vagy a sziklás dombokon: a zsája és myrtus-bokrokban húzzák meg magukat. Számuk rendkívüli nagy. Ha hideg időjárás áll be, akkor elvonulnak a bokros mezőkről s csak szük hegyi völgyekben s a dombok lejtőin, melyek a déli oldalon fekszenek, vagy pedig cserjés folyó-partokon találhatók. Mellékesen megjegyezve, akkor kezdődik itt a tulajdonképeni öldöklés: »Kivált az angolok, kik nem a zsákmányért, hanem talán csak azon okból vadászszák oly szenvedéllyel a szalonkát, hogy lőjegyzetükben minél nagyobb számokat Írhassanak be: e szép szárnyas vadfaj között iszonyú pusztítást visznek végbe. Épp igy gazdálkodnak az olaszok is, kiknek pusztításairól, az évente kezeim közé kerülő trieszti déli-gvümölcskereskedések árjegyzékei nyújtanak fogalmat. Náluk ugyanis állandóan »friss« szalonkák vannak aránylag igen olcsó árban hirdetve. Épp ezért nem volna érdektelen megtudni, vájjon hány ezer meg ezer szalonka kerül ily alkalommal forgalomba.* Az erdei szalonkának a lapályokon való megjelenése Lin der may er szerint is, egészen az időjárástól függ. Állítása szerint Délnyugati széllel sem a síkokon, sem pedig az előhegyeken nem található szalonka, de alig, hogy feltámad az északi szél az albániai hegyek felől, már is mesés tömegét hozza magával a szalonkáknak. Februártól kezdve megkezdik felvonulásukat. Körülbelül hasonló áll más dél-európai vagy északnyugati-ázsiai tartományokra, tehát Oláhországra, a Bolgárföldre, Törökországra, Kis-Ázsiára, Déli-Olaszországra és Spanyolországra, de valószínűleg Marokkóra, vagy egyáltalában az összes Atlasz tartományokra nézve is. Az erdei szalonka őszi költözködési mozgalma, illetve hazánkon való átvonulásának kezdete bizonytalan, nincs egy szigorúan betartott, tehát teljes pozitivitással megállapítható rendhez kötve, mert ugyanis az az induló helyeken való mozgató körülményektől függ, t. i. az időjárástól s a viszonyos mellékkörülményektől, avagy talán csakis a táplálékhiány iránt érzett aggodalmukból kifolyólag a szalonkáknak; ennélfogva az adott körülményekhez képest, a szalonkavonulás korábban vagy később történik. A mozgalom kezdete azonban tapasztalás szerint kb. szeptember utolsó hetében, illetve utolsó napjaiban szokott történni s többnyire egyenként való hulladozások képezik meg* Czink E: „Die Waldschnepfe u. ihre Jagd."