Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - II. Az erdei szalonka elterjedése és vándorlása

mely a szurkálást lehetővé tenné — s a gilisztadus tartalmat s talán még egyebeket is. De főleg a tartalmas gilisztás-területek fontosak, mert a légtüneti változásokkal kapcsolatban főrészt a megélhetési gond az, amely a hosszucsőrü nemzetséget — és minden költözködő madarat — a téli állomáshelyekre való költözködésre utalja, s talán van a madárban bizonyos ösztön is, amely rákényszeríti az oly vidékekre való vándorlásra, melyek olyan táplálékot nyújthatnak, aminőt azon időben hazája nem adhat — és tény az, hogy csupán azokat a helyeket keresik fel és biztosan csak oly területeken találhatók a szalonkák, a hol megvan a teljes biztositéka megélhetésüknek. Az európai költözködő madarak általába véve tavaszkor délnyugatról északkelet felé veszik huzódási irányukat, az északamerikai és az ázsiai madarak pedig világrészüknek megfelelő tájai felé vonulnak. De a világ déli földgömbjén is van rendes madárvándorlás. Észak-Amerikából a vándormadarak a tél küszöbén délről északnak húzódnak; tehát szintén nyári és téli lakhelylyel birnak. Természetesen igazi hazájuk a déli vidékek. Hasonlóképen Ausztráliában is déli tájakról északnak vándorolnak a madarak. Már ebből is látszik, hogy a madarakat egy ellenállhatlan ösztön viszi olyan vidékekre, amelyeken megtalálhatják azt a táplálékot, mely rendes hazájukban a téli évszak idején hiányzik. így van az erdei szalonkával is. Különben annak bebizonyítására, hogy főrészt a megélhetési gond az, amely madarunkat a nagy mozgalomra készteti, még felhozhatni azt a feltűnő jelenséget, hogy Francziaország déli vidékein sohasem telel át erdei szalonka; pedig ott elég meleg az éghajlat; mig a meglehetősen északon fekvő Skócziában egész télen át állomásozik. Az őszi vonulási mozgalom állandóan az északon uralkodó időjárással, vagyis a klimatikus viszonyok előbb vagy később történő határozott és gyökeres megváltozásával, ugy a szintén határozottá vált széliránynyal áll szoros összefüggésben, így a vadászok által u. n. rossz szelek (nem kívánatos ellentétes szelek) hátráltathatják az elindulást és megfordítva. A tavaszi felvonulást is természetesen az idő s ezzel összefüggő tényezők befolyásolják. De minderről alább lesz szó. Eltekintve hazánktól, gróf Mühle megfigyelései szerint Görögországba egyes szalonkapéldányok már szeptember közepén megérkeznek s rendszerint a magas hegyeket választják ideiglenes lakóhelyül, honnan később a hideg által a lapályokra szoríttatnak le. Amint a fürjek legnagyobb része a tengeren való veszedelmes átkelést megkezdte — mondja M ü h 1 e, — meg-