Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - I. Az erdei szalonka természetrajzi leírása

A szalonfélék családja (Fam. Scolopacidae) a futók (Cursores) rendjébe tartozik, a valódi szalonkák köre pedig előbbinek alcsaládja. Vagyis a rendszertani beosztás ime ez: Rend: Futók (Cursores). Család: Szalonkafélék (Scolopacidae). Alcsalád: Szalonkák (Scolopacinae). Ezt az alcsaládot (t. i. a valódi szalonkákat) fő jegyeik szerint igy jellemezhetem: Csőrük feltűnő hosszú, egyenes, a felső káva kissé az alsón tul terjed, vége laposra nyomott, többékevésbbé gombszerüen megduzzadt, de puha; fejük oldalt nyomott magas homlokú, szemeik rendkívül magasan és hátul a fej huh oldalain ülők, ami általa rokoncsaládokhoz tartozó nemektől legkiválóbban különböznek. Alakjuk tömzsi az aránylag rövid és vastag nyak folytán; lábujjaik szabadok minden hártya nélkül; a csiid rövid, többnyire rövidebb a középujjnál; a fark rövid s erősen elkerekitelt. Sohasem tartózkodnak tengerpartoknál, szabad tópartokon, hanem vizenyős réteken, marhajárásos, zsombékos mocsarakban, vagy nedves erdőben. Hangjuk nem fütyülő, hanem szertyegő, vákogó, pisszentő s nem is hallatják oly gyakran, mint rokonaik. Párosodáskor sajátságos jellemző reptiik van. Inkább alkonyatkor, hajnalban keresik élelmüket s mozognak. Csigákkal, kukaczokkal, gilisztákkal, nvüvekkel, kisebb rovarokkal élnek, melyeket csőrükkel szurkálva keresnek ki a puha földből, tehénlepényből. Zsákmányukat csőrvégükkel fogószerüen ragadják meg s az állukban levő hátrafordított végű kis fogacskákban. ugy a nyelv szálkás végében oly szerszámzattal birnak, mely a sikos gilisztákat sem engedi a csőrből kicsuszamlani. Az erdei szalonka (Scolopax Briss.) nemi jellegei: a czombok egészen tollasok, lábujjai aránylag rövidek, kissé lioszszabbak a csüdnél. Erdőkben, főleg nedves részekben tartózkodnak, itt is költenek s mocsárban, vizenyős réten sohasem élnek. És itt közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy nálunk, Magyarországban a szalonka, vagyis sneff (az Alföldön sok helyt snyeff) kétségtelenül a német Schnepfe-ből származó elnevezés : vonatkozására nézve igen t á g k ö r ü, amennyiben sok és egészen más madár-csoporthoz tartozó szárnyasvad, például a Charadrius, Aegialitis, az Oediknemus stb., általában az összes álszalonkák, vagyis minden hosszú csőrrel és lábakkal ellátott, formára csak némileg is sneffszerü kisebb gázló egyesittetik e jelző alatt, mi természetesen a nem (genus) és faj (species) helytelen fogalmából ered.