Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Második rész (Vadászati rész) - II. A szalonkales

— 120 — szélves ugrásokat tesz az állandóság rovására gyakran, mint ahogy a szalonka nem köti magát megszabott terminusokhoz. »A húzás« lokális mozzanatai is kedvencz jóslási és találgatási tárgyát képezik a vadászoknak — és ami speciell a »jóslást« illeti, sokkal biztosabb kiindulási alapjuk van erre, a vonatkozó meteorologiai okok rég kitapasztalt összefüggéseiben, mint a minőt a nagyon is bizonytalan »következtetések« nyújtanak. Tényleg arra nézve, minő lesz a lokális mozgalom lefolyása: rövidebb avagy hosszabb ideig tart-e? S magasan vagy pedig alacsonyan fognak-e húzni a szalonkák? stb., biztos jövendőmondásuk van a praktikus szalonkavadászoknak, melylvel egyébiránt szakszerűség szempontjából is érdemes foglalkozni, mint általában mindazzal, mik a vadászoknak oly nagy érdeklődése tárgyát képező »húzással« összefüggésben állnak; ennélfogva mielőtt tovább mennénk, ezek részletezése szempontjából egy kis kitérést nem tartok feleslegesnek az alábbiakban. Hogy vaclászatilag mit nevezzünk »szabályos« húzásnak, arról már volt szó. Ez a jelenség a szalonka-idény delelő pontján, vagyis a hosszucsőrüek tömeges érkezésének idejében, tehát a fő von ulás beálltával esti szürkület és virradatkor, közvetlen a fák csúcsa felett történik, miközben a szalonkák mély hangokat adnak s lassú, imbolygó repüléssel, denevérszerüen jobbra vagy balra kicsapva: árnyként tűnnek tova az esti homályban stb. Ez nagyjában a »szabályos« húzás formája. A »szabálytalan« húzás karakterére nézve a rendes (»szabályos«) húzástól igen külömbözik. Nem a szokott csendes, lassú modorú, ellenkezőleg bizonyos idegesség jellemzi és igen gyors menetű; a szalonka nem csap ki s a sürü csalitok felett csekély magasságban surran tova, emellett a jöttét jelző szokásos szalonka-kortyogást sem hallatja, legfeljebb pisszeg, legtöbbnyire azonban hangtalanul teszi gyors röpködéseit. A »szabálytalan húzások, az igazi mozgalom kezdetlegességének benyomását keltik, ha ugyan nem meteorologiai okok, vagy időbeli szélsőségekkel állanak kapcsolatban, ami abból sejthető, hogy szeles, rideg időjárás és fagyok alkalmával még a szezon delelőjén is gyakran előfordulnak, leggyakrabban azonban a szalonkaidény elején. I)e mihelyest szép, csendes és meleg, szóval tavaszias időjárás lép uralomra — és kivált ha kissé megkésik a felvonuló raj s énnek következtében mintegy hirtelenül köszönt