Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438
Második rész (Vadászati rész) - I. Bevezetés
.— 105 — lesen (vagy húzáson) kivül tavaszszal máskép is vadásztassék, mert a cserkészet és hajtóvadászat a már emiitett káros hatású tényezőkkel együtt: egyértelmű eme nemes vadfajunknak halálos Ítéletével. 'S hogy ez nem túlzás, mutatják azok az intézkedések, melyeket a végkipusztulás meggátlása végett Európa néhány állama törvénybe iktatott. Például Svédországban május 11-ig egyáltalában el van tiltva a szalonka vadászata s azután is csak az esti lest lehet gyakorolni, umit azzal indokol meg a Svéd vadászati törvény, hogy csakis a himek húznak olyankor. Livlandban 1892. febr. 3-án oly törvényt léptettek életbe, mely a szalonkalesen kivül megtiltja minden más vadászati módját az erdei szalonkának, a lest is csak junius 13-ig engedi meg. Hogy a cserkészet és hajtás a szalonkák kipusztitásának egyik lassú, de biztos módszere és viszont, hogy a les miért egyedül indokolt módja a szalonkák vadászatának, azt megokolják ez alábbiak: 1. A tavaszesti (és hajnali?) húzások alkalmával repülő szalonkák legnagyobbrészt himek;* miután pedig a him egyedek száma többszörösen fölülmúlja a nőivaruakét; a himek elejtése a szalonkaállományra nemcsak hogy káros következménynyel nem jár, de sőt inkább annak javára szolgál, a mennyiben a pár nélküli himek kíméletlen háborgatásai a nőstényekre a meddőség következményével járnak; másrészt pedig a sok him szenvedélyes alkalmatlankodásai miatt a megtermékenyítés is akadályokba ütközik, sőt s.ok esetben lehetetlenné válik. Ennélfogva tehát a fölös himek ellövöldözése a szalonkaállománynak csak javára szolgál. 2. A tavaszi hajtásoknak és cserkészeteknek esik legtöbb nőstény szalonka áldozatul, mert mig a him szalonkák elevenebb, éberebb és óvatosabb természetüknél fogva hatványozottabb mérvben képesek az egyéni biztonságuk érdekében való viselkedésre, addig a nőstények a fészkelés, illetve költés rejtélyes igényei folytán s az ezzel járó szervi jelenségek miatt nehézkesebbek és gyámoltalanabbak. Ebből pedig az következik, hogy midőn kutyával cserkészünk, vagy haj tokkal vadászunk: többnyire a késedelmes, gyakran szinte a vadász vagy a hajtó lába elől felrepülő nőstény sza* Kivételesen azonban — mint más helyen már emlitém — ellentétes esetek is fordulnak elő.